2009. december 19-én, szombaton, késő este megszületett a Csillag Születik széria 2. részének győztese, aka Tabáni István.
Idén nem játszottam el a műsorral úgy, mint tavaly ilyenkor a Megasztárral. Nem tettem közhírré kik a kedvenceim vagy éppen kiről milyen véleménnyel vagyok.
Most, hogy már vége a műsornak kijelenthetem, hogy első kedvencem a kockahasú Bad Boyz volt, míg a döntőben Tabáni Istvánért izgultam. :)
Az egész széria elég vegyes benyomást gyakorolt rám. Habár a Csillag Születik lényege az, hogy különböző ágazatok tehetségei megmutatkozhassanak, azért lássuk be: A legnagyobb eséllyel az énekesek és a táncosok indulnak. Ugyanis más produkció csak addig tud felmutatni valamit, amíg meg van benne az újdonság varázsa, majd miután ez megmutatkozik, már unalmassá, egyhangúvá válik az adott produkció. Példának okáért itt van a repülő-táncos(?) srác vagy a csörömpölő Stroke.
Az RTL-nek is úgy gondolom leesett ez a dolog, ezért döntöttek úgy, hogy az egyik legjobb műsort, az X-Factor-t elhozzák Magyarországra és felhagynak a további Cs. sz-es próbálkozásokkal.
(Remélhetőleg...)
Ami most egy kicsit érdekesebbé tette ezt az évadot az előzőnél talán a rengeteg férfi versenyző, ezáltal szemléltetve a szavazóréteg túlnyomó részét. A másik dolog, ami igazán meglepett az a rengeteg néptáncos produkció és a szavazók a hagyományápolás és a művészetek felé irányuló nyitottsága. Elég kellemes dolog volt ez.
Kezdjük rögtön a 4 döntőssel.
- André válogatóbeli huhogása elég magával ragadó volt. Majd megmutatta, hogy többre is képes. Elé ment az emberek előítéleteinek és csak annak szentelte magát, amit igazán szeret. Én, ha a helyében lennék nem biztos, hogy bevállaltam volna ezt a hangfrekvenciát. De ő megtette, ezért becsülöm és azt úgyszintén, hogy mi magyarok sem voltunk vele kegyetlenek, (és itt nem az újságírókra, a fórumokra és a rosszindulatú, előítéletekkel teli emberekre gondolok) támogattuk őt a szavazatainkkal.Az tény, hogy egy idő után maga a stílus számomra unalmassá és egyhangúvá vált, hiszen nagyon egyfelé állt a dolog, de André tehetsége nem kétséges.
- Veres Robi esetében úgy voltam vele, hogy megismételjük
az Árpi-beli esetet és egy kis sajnálattal vegyítve rajongásunkat nyertessé tesszük MC DC-t. Nem kérdőjeleztem meg Robi tehetségét, félreértés ne essék, de nem tartom olyan nagy számnak, amit ő produkált a döntők folyamán. Nyilván irigylésre méltó az, ahogyan a freestyle-t nyomatja, nekem biztosan nem jutna ennyi dolog egyszerre az eszembe. De valahogyan ő is
egyhangúvá vált egy idő után. A saját maga által írt szöveg, azért nagyot ütött, tényleg benne volt minden, ami maga Veres Robi. A tehetsége mellett egy kicsit azért magában a személyiségében is vájkálnék egy kicsit. Szerintem ez a média előtti villogás, beszámoló az új barátnőről kicsit már sok volt. A magánélet kiadásáért sokat fizetnek? Én képtelen lennék eladni magam, bármennyiről is lenne szó.
- Csikó Szabi olyan kis aranyos fiú és az, hogy internetről
tanult meg táncolni fantasztikus. Érzékeny és szerény. Látszik rajta, hogy ez nem megjátszott, számomra ő teljesen őszintének tűnik. De a szögdécselés és tapsikolás egy idő után szintén UNALMAS. A döntőben szerintem ő teljesített a leggyengébben és ezt a cukiságával sem sikerült kompenzálnia.
- Tabáni Istvánt hagytam a végére, az én nagy kedvencemet és a verseny győztesét. Először is engem is teljesen meglepett, hogy egyre nagyobb kedvencemmé nőtte ki magát a hetek múlásával. Ugyanis a Máté Péter-féle nóták nem az én világomba tartoznak, viszont a Queen-dolog nagyon bejött. Őt is őszinte, érzékeny embernek tartom és emellett persze rendkívüli tehetségesnek. Teljes mértékben megérdemelte a győzelmet. Habár a döntőben elfelejtette a szöveget ez senkiben sem hozta felszínre a kételyt, miszerint István nem volt elég alapos a szöveg megtanulásában, ez
egyszerűen csak az izgalommal vonható párhuzamba.
Azért mégis bennem lappang a kisördög és muszáj megkérdeznem: Csillag született?
Mert határozottan nem mindig a nyertesből lesz az igazi nyertes. És valljuk be, bármennyire is tehetséges
emberrel van dolgunk Tabáni István nem egy sztár alkat. Kíváncsian várom, hogy meg tudja-e állni a szakmában a helyét. Őszintén remélem ,nem szippantja
be majd a hírességek világa és nem kezd majd a föld felett 10cm-el járni.
Sok sikert a jövőben!
A döntőben elhangzott produkciók közül Varga Viktor és
Horvát Tamás, Jacko dala tetszett a legjobban, de a Bad Boyz és a Kutyakölykök közös produkciója is remekre sikeredett. A We Are the World-ről csak annyit, hogy szerintem nagyon gáz volt a playback-es előadás, ha a sztárok elvállalják egy ilyen horderejű dal előadását, egy nemes dolog érdekében akkor művész létükre igenis az a legkevesebb, hogy élőben adják elő a produkciót.
A zsűri munkájával 85%-ban meg voltam elégedve, Oroszlán Szonjának külön örültem és annak is, hogy meg volt a b*nkó- és a közkedvelten pozitív zsűritag is.
A műsorvezetők megmaradtak, amit nem éltem meg túl pozitívan, ugyanis Ördög Nóra nem a kedvenc RTL-es személyiségem és Stohl András is annyira gonosz volt az utolsó adásokban, hogy sokszor igazán megtapostam volna a cipője orrát.
Mindent egybevetve egy egész kellemes szombati TV műsort kaptunk, de biztos vannak még rejtett tehetségek az országban, akik még ennél is többre képesek. Én nagyon várom, hogy őket is megtaláljuk és, hogy az ő csillaguk is felragyogjon majd!
13 rész után a glee most szépen elmegy pihenni és csak
április 13-án tér vissza.
Hogy addig mit kezdek magammal az egy fantasztikus
kérdés, ugyanis ezt még én magam sem tudom... :((
Szomorkodás helyett persze ott van a sok-sok remek dal,
ami már 2 albumot is megtöltött és, ami az iTunes-on
hatalmas sikernek örvend.
Meg nálam is... :))
Most szeretnék beszúrni pár különleges részletet a soriból. Természetesen itt legfőképpen az előadásokra gondolok...
Hangszórót bekapcs, popcorn-t elő, jó szórakozást! ;)
Kezdetnek itt van az utolsó rész egyik legszínvonalasabb dala, Mercedes-től... nah Ő aztán TUD énekelni... engem végig rázott a hideg... csodálatos!!!
Ez az egyik kedvenc részem. Imádom ezt a mash up-ot.
A fiúk eszméletlenek. Keressétek a punk hajú srácot, ő a 2.
szerelmem. (L) :)
A 3. vidi sajnos TV-s felvétel, ugyanis bármennyire is
kerestem, normálisat nem találtam... :(( Ez az előadás egyébként azért nyert helyet itt a blogon, mert a srácok
egy gyönyörű Avril dalt énekelnek benne... :)
Ez az egyik legviccesebb momentum... Tessék figyelni: így kell megnyerni egy football meccset!
A legviccesebb után, jöjjön a legmeghatóbb... eleve imádom
ezt a számot a Beatles-től, de így... annyira gyönyörű.
Amikor először láttam, szabályszerűen végigbőgtem.
(A gp. tiszta h*lye, csak úgy, poénból megcsonkolja a bejegyzéseimet... ha nem tudnátok rendesen elolvasni, kattintsatok a komment írásra és akkor teljes nagyságban kidobja a szöveget...)
Személyes bejegyzést, utoljára december 7-én írtam. Így hát éppen teljesen aktuálissá vált egy újabb, ilyen iromány.
Nyilván nem tudok mindenről beszámolni. Kedvem sincs nagyon hozzá, pedig jó hangulatban vagyok, csak kicsit leharcoltnak érzem magam.
Azért csak rákényszerítem magam arra, hogy írjak valamit, mert másnapra már úgyis elfelejtem. (Az meg már megint más dolog, hogy már másnap van...)
A mai nap meg jó volt.
Leszámítva azt, hogy német TZ-t írtam, hogy kikaptam a matek TZ-m, amiről azt hittem, hogy jó lett, közben meg nem is annyira...
A nap nagyrészében semmi zizgadalmas nem történt.
Az utolsó órában, megtartottuk a karácsonyi ajándékozást.
A ,,nagyokosnak", akit húztam, csütörtökön az Auchanban nyomtattam egy MU színű, focimezt, ,,HARCIMARCI" felirattal. Nagyon komoly lett... xd
A reakciót nem láttam, mivel beteg volt, aztán csak betáncikált, meg vissza, hogy odaadja az ajándékát Dojkának.
Idén szerencsére a ,,Menj oda és nyomd a kezébe!" ajándékozási elvet követtük.
Engem megint lány húzott és némi zsús közbenjárásnak köszönhetően tök jó ajándékot kaptam. :)
Miután kb. 5 percben lezajlott az ajándékozás, jöhetett a ,,Szórakoztassátok magatokat szabadon" foglalkozás, amit kemény 3 klikkbe verődve le is tudtunk.
Hát nem ez a rész volt a nap csúcspontja, de azért szerintem egész jól elvoltunk.
Ettem egy csomó Eni-féle kókuszgolyót, ami nem mellékesen ismét nagyon finom lett! Sőt, kisebb gyomorrontást is sikerült összeszednem az önző zabálásomnak hála.
A délután folyamán megbeszéltük, hogy átugrunk az ATLANTIS-ba, osztályszinten ,,Aki akar jön, aki nem, nem!" alapon. (Bocsiii, ma ilyen ,,"" <--- napom van...)
Sokáig vaciláltam, végülis úgy döntöttem egyszer az életben rábólinthatok valamire.
Eleinte úgy szólt a fáma, hogy 4-kor megyünk, de abból 5 óra is lett, mire elindultunk...
Szvl átmentünk az ATLANTIS-ba, ahol szégyen vagy nem szégyen ma voltam először.
És nagyon állat volt!
Lefoglaltunk egy billiárd asztalt és Detti + Papp G (jövendőbelim...) tartottak nekem és Enimnek egy kis oktatást és megpróbáltak minket kitanítani, több kevesebb sikerrel.
3 menetet játszottunk, az 1.-t hajszál híján elbuktuk Papp G-vel, a 2.-at megnyertük Dettivel és a 3.-ban durván lealázott minket lányokat az ofőnk és G mester.
Mondtam már, hogy imádom az ofőnket? :))
Mivel anycim nem bírt magával, a 3. menet után már el is kellett jönnöm... (Mert nagyon későn már nem fog jönni a busz... persze...)
Visszafelé Gere apu még hülyült velünk egy darabig, majd kettéváltunk és elindultunk hazafelé. Sikerült rábeszélnem Papp G-t, hogy kísérjen ki Vk-hoz (nemi erőszaktól való félelemre és egyéb kitalált okokra hivatkozva) és megvárta velem a buszomat.
Mire hazaértem persze már elég sötét volt, egy lélek nem volt az utcán és még az út is csúszott, mint a fene. Szeretek Dk-n lakni, mondtam már?
Röviden, tömören ennyi volt a mai nap. :))
Pár dolog említés szinten, ami az elmúlt napokban történt:
újra voltam fogorvosnál, jelentem sikeresen túléltem; írtam egy 4-es kémia TZ-t, amit ahhoz képest, hogy a többiekkel ellentétben egyedül írtam, nagyon jónak számít; túl vagyunk az osztállyal a kötelező színházon, ami no comment!; megvettem apcimnak az ajándékát, már csak anycim van hátra és teljes a lista; lesz kontaklencsém! legalábbis próbalencsém biztosan... majd meglátjuk, beválik-e; leesett a hó... ,hogy sótúltengésben olvadna el az egész! fúj!; már csak 2 nap van hátra a suliból és utána szünet!; 19-én nem kell suliba mennünk, ugyanis 1 múzeum látogatással sikerült ezt kiütnünk; lehet nem bukok meg gazd. ism.-ből, hála egy házi dolgozatnak, amit negyed 12-ig írtam a gépen, de megérte!!!;
Asszem ennyi... értsd: fáradt, szédül, nem bír tovább a gép előtt ülni... *hortyog*
pás-pás. (K)
Ohh, a Saturday Night Live. Emlékszem, hogy utoljára akkor fejtettem ki igazán a ragaszkodásomat a műsor iránt,
amikor több ízben is jelölték a Grammy-re a show-t és annak egyes szereplőit.
Az pedig már igazán régen volt...
Jó, persze ez nem is olyan dolog, amihez képes beszámolót
tud az ember készíteni, vagy adásról, adásra ki tudna ragadni belőle egy-egy pillanatot, mert az egész egy olyan jelenség, amit nehéz szavakban átadni. :)) Olyan, mint maga Andy Samberg, aki nagyban befolyásolja azt, hogy SNL rajongó lett belőlem.
De visszatérve az előbbi megjegyzésemhez, ha ennyire lehetetlen dicsőíteni a műsort, akkor én most mi a jó eget akarok ezzel a bejegyzéssel?
Megcáfolom az előbbit és kiragadok egy-egy pillanatot. XD
Előtte azonban áteveznék más vizekre. Rájöttem, hogy sokakkal ellentétben számomra Taylor Lautner CSAK
parókában elviselhető. Lehet valami pszichés berögződés ez
az egész, de így van. (Elmegyek terapeutához... eskü)
És akkor csatoljuk össze a kettőt. A legutóbbi show, műsorvezetője nem más volt, mint a fent említett Taylor Lautner. Meg kell, hogy mondjam, sikerült meggyőződnöm arról, hogy a sok izom alatt van némi tehetség is.
Valamint arra is rálátást nyertem, hogy ez a gyerek nem csak parókában jófej. De az a kedvenc jelenetem, amelyben
parókát visel... XD És ahogyan azt már a fórumon megállapítottuk: Ez a paróka, sokkal jobb, mint amit a
filmben hord.
Elhoztam nektek a 3 kedvenc jelenetemet a show-ból.
Az 1. a nyitány, amelyben Tay kifigurázza az oly
emlékezetes Taylor Swift vs. Kenya West-es, díjátadós
jelenetet. Itt a harcművészetes részt ajánlom, ahol Tay
lefejezi Kanye-t, majd megpróbálja visszailleszteni a fejét. :))
A 2. videóban a kihagyhatatlan jelenet a vidi vége felé
található, ahol Tay robottánccal kezd, majd rap-pel zár. :)
A 3. videó pedig KÖTELEZŐ mindeniek! Kulcsszavak: miniszoknya, team edward, női paróka, kép csókolgatás :))) Jó szórakozást!
A reménytelen rajongóknak ajánlom a YouTube-ot, hiszen van még pár Taylor-os jelenet. valamint, hogy bizonyítsam jófejségemet a linkre kattintva megnézhetitek az SNL-hez készült promóciós képeket is. KATT
Áhhh, a fene vinné el, de kedvelem a srácot! *morcos*
December 1-jén megjelent a várva várt, True Blood 3. kötete, Holtak Klubja néven. Csak a héten kezdtem neki, és csütörtökön sikerült befejeznem.
A végeredmény pedig: Elég vegyes érzelmekkel tettem le a könyvet.
SPOILER
Pár megjegyzést rögtön elejtenék itt az elején:
- Bill egy b*rom
- Sookie egy szexmániás r*banc...
- reménytelen romantikus lévén kiakadtam a megoldatlan Sookie & Bill szálon
- függővég... egy könyv végén... mi ez, ha nem kegyetlenség?
- ps: utálom a vérfarkasokat!!!
És akkor a történetszál, röviden: Bill kap egy titkos vámpírmegbízatást, amit részletesen még Sookie-val sem oszthat meg. Miután elutazik a küldetésére semmi hír sem érkezik róla. A napok csak telnek és Sookie egyre kétségbeesettebbé válik. Mint az később kiderül, az aggodalma nem alaptalan, hiszen Bill nem tér haza. Eric azt feltételezi, hogy Bill-t valószínűleg elrabolták és ennek köze lehet a kutatáshoz, amit végez. Ez pedig veszélyt jelenthet Sookie-ra nézve, így Northman úraság ráküldi Bubba-t, hogy bébicsőszködjön. A bonyodalmak persze így sem elkerülhetőek, időközben kiderül, hogy Bill, a régi, vámpírkedvesével, Lorena-val akart megszökni, mielőtt rabságba esett. Sookie ennek ellenére is vállalja a kockázatot. Alcide, a gazdag vérfarkas oldalán meglátogatja a Holtak Klubját és megpróbál kiszedni pár értékes információt az ottlévők fejéből, amivel hűtlen kedvese nyomára akadhat. A sok kellemetlenség közben jó dolgok is történnek. Egy kisebb románc kezd kialakulni Sookie és újdonsült farkas barátja között. De a kapcsolat kibontakozását sem a körülmények-, sem Eric nem engedi, akinek leplezetlen szándéka, hogy ágyba bújhasson a lánnyal.
Alakváltó támadások, egy megmagyarázhatatlan hulla a szekrényben és egy karó által okozott halálos seb kell ahhoz, hogy Sookie eljuthasson Bill fogvatartóinak területére.
Végülis sikerül kiszabadítania Bill-t, de ekkor szembe kell néznie azzal, hogy szerelme nem volt hű hozzá. Ez pedig sokkal nagyobb problémát jelent.
Vajon Sookie képes-e adni egy utolsó esélyt vagy elege lesz az egész természetfeletti világból és megpróbál újra az emberek oldalán élni?
Lelövöm a poént.
Úgytűnik Sookie-nak elege lett a "vámpírok játéka" szerepből. Miután ép csontok nélkül, otthonában lábadozik képtelen megszabadulni Bill és Eric társaságától. Ezért visszavonja a beléphetést a lakásába. Majd jót szórakozik azon, hogy a Bill összes, létfontosságú információját tartalmazó számítógép még mindig nála van, de annak tulajdonosa azt, már ugye nem tudja visszaszerezni. Igazán mulatságos... És mit ne mondjak, a legnagyobb poén az, hogy ezzel ér véget a 3. könyv.
Úgytűnik elfogyott a humorom.
Itt van még az is, hogy egyre kevesebb dolgot tudok összevetni a sorozattal, ugyanis az még mindig szünetel. A 3. könyv pedig eléggé túlütött már a sorozatban megtörténteken, hiszen a 2. évad azzal ért véget, hogy Bill megkérte Sookie kezét, aki erre kiborult és mire összeszedte magát és kivánszorgott a mosdóból, addigra Bill-nek már hűlt helye volt.
A könyvben meg éppen ellentétes a helyzet, ugyanis Sookie az első 10 oldalon vagy 60x meg is jegyzi savanyúan, hogy Bill még meg sem kérte. Ezenkívül a könyvben Bill saját maga akaratából ment el, míg a sorozatban láthattuk, hogy egy ezüstlánccal bénították le. Hát erre mit is mondhatnék: Nesze neked könyv!
Egyre inkább elkötelezettebb leszek a sorozat iránt.
Elég gagyi kritikát hoztam most össze, de annyira nem tetszett ez a könyv, hogy rányomta a bélyegét a beszámolóra is. Hiányzott Bill, egy idő után marhára idegesített Eric gondoskodása és Sookie álszent viselkedése is tett rá egy lapáttal. Mi az, hogy ő van felháborodva, amikor ő smárol, meg "huncutkodik" más pasikkal, miközben a pasiját meg agyon kínozzák.
Valamint nagyon sok volt az, hogy már majdnem a sztori végén voltunk, erre azért még bekerült egy újabb támadás is a képbe, amiben Sookie majdnem megint odalett.
És végül, pár karaktereket érintő megjegyzés:
- Alcide farkas barátunkat a végére eléggé megszerettem.
- Még mindig hiányolom a Jessica karaktert, értékelném, ha beiktatnák már valahogyan.
- Bubbáért meg ezer köszönet, ő volt a könyv nagy megmentője.
Remélhetőleg szenvedéseim abbamaradnak már végre, mert tényleg unom már, hogy egy r*hadt kis fog, megkeseríti a napjaimat.
Nagyvonalakban (mivel az egyik komiba már leírtam mi a helyzet...) annyi a történet, hogy a szerdai kezelés után, elkezdett fájni a fogam. Eleinte csak kicsit, majd szombatra olyan elviselhetetlen lett a fájdalom, hogy le kellett mennem egy maszek fogorvoshoz, aki mindamellett, hogy dilis volt,még jó kapzsi is.
Szombat este mancimtól kaptam egy r*hadt erős gyulladáscsökkentőt, ami valamelyest hatott is kb. 5 órán keresztül. A vasárnap is egy fájdalomcsillapítóval elnyomott szenvedés volt, ezért ma délelőtt vissza kellett mennem a Madarász utcába. Persze nagy szerencsémre az eső is leszakadt, én meg rossz utcába mentem be és fel se tűnt. Mindemellett kishíján rámcsapták az ajtót és a fogorvos asszisztense még jól ki is osztott, majd a kezelés végére folyamatosan a bocsánatkéréseit kellett hallgatnom, amiért nem volt tisztában a helyzetemmel.
Megint belémnyomtak 2 érzéstelenítőt, majd kiszedték az ideiglenes tömésem, kitisztították a fogam, aztán megint kaptam egy ideiglenest. Jövőhét hétfőn kell visszamennem.
Szóval meglátjuk mi lesz, mivel az érzéstelenítő még mindig hat valamilyen szinten.
Délután még alukáltam 1-2 órát, a sok gyógyszer teljesen lapossá tett, szerintem ma is 10 órai lefekvés lesz...
Kész vagyok... és holnap még zsúm sem lesz.
Nem tom, mit fogok kezdeni magammal.
Nem akaroooook suliba mennnnnniiiiiiiiiiiiiiiiii! *nyaf-nyaf*
Megyek True Blood 3-at olvasni. <33
(néha a blog csak regisztrációval érhető el, személyes, jellembeli problémák miatt... ha olykor nem bírod ki nélkülem regisztrálj, ha annyira azért mégsem érdekellek, akkor várj 1-2 hetet, míg minden visszaáll a régi kerékvágásba...)
Kedvenc Idézetem
,,I'm not going to change the way I look or the way I feel to conform to anything. I've always been a freak. So I've been a freak all my life and I have to live with that, you know. I'm one of those people."