Éééés megérkezett a Sex and the City 2 trailere is. De jóóó. Az 1. rész is annyira jó volt, emlékszem áradoztam is róla anno. Remélem a 2. rész azt is felülszárnyalja. Ahogyan a trailert elnézem ettől nem kell félni, még csillogóbb, még divatosabb és még őrültebb résszel nézünk majd szembe májusban.
Mást nem nagyon tudok erről mondani, a trailer sem árul el olyan sokmindent, de attól a feeling-et hozza magával.

És ne feledjétek, én azért követek el hibákat, hogy ti tanuljatok ezekből.
Ne vigyétek magatokkal apátokat!!!

Nicsak, egy 20-ai bejegyzééés... 0.o

*Még nem döntöttem el teljesen, hogy picsogós vagy szimplán nyers leszek-e, de pár pillanaton belül ez úgyis kiderül.*

Pszichiátriai végzés hiányában, csak találgathatok, hogy voltaképpen miben is rejlik az én nagyságom... Oké, ez most elég beképzelt mondat lett, pedig szándékomban sem volt megütni ezt a szintet.
Jelenleg az az én eget rengető problémám (megint), hogy pár hét szótlan tűrés után, újra kibuktam és nem tudom tovább elviselni már ezt a majmolást.
Mindig sikerül letudnom, mert ott van zsú vagy Eni, akikkel tudok erről beszélni és, akik képesek kívülállóként szemlélni a dolgokat.
Ha ezt pl. zitusnak mondom el vagy Maddie-nek, akkor nyilván nem sokat tudnak segíteni, max. zitus felajánlja, hogy lekaparja a bőrt is a képéről drága követőmnek vagy ráküldi Olkát, ha nagyon vészes a helyzet.
Persze én jó ember vagyok, aki kerüli az erőszakot. (értsd: szereti maga intézni az ügyeit és, ha saját maga keverhetne le egy jó, észhez térítő taslit, az csak oldja a benne felgyülemlő feszültséget...)

So, jelenleg ott tartok, hogy semmiben nem merek állást foglalni k közelében. Kerülöm, befogom, de ez sem elég. Ahhoz viszont túl gyenge vagyok, hogy a netes világot itthagyjam és anonymként nyomuljak.
Próbálom kizárni a dolgaimból, elvágni a kötődést.
HA a kötődés egyáltalán az oka annak, amit művel.
Mert nem vagyok népszerű, partyarc, de még csak jófej sem, amiért körülrajonganának pl. a suliban, ezért nem éri meg olyannak lenni, mint én.
Nyilván elkerülhetetlen, hogy 1-2 megjegyzéssel kicikizzem valamiért, ami r*hadt gyerekes tőlem, de vannak helyzetek, amikor az ember nem akar felnőni én pedig 16 évesen nem érzem magam felnőttnek, sőt igazi tininek sem, aki házról, háza jár, hogy partyzhasson, aki vedeli a piát, vagy felelőtlenül drogozik és/vagy szexel.
Ezek olyan dolgok pl. amikről nyíltan sosem beszélünk és mivel a blog is elég nyílt dolog (mivel egy csomó ismerősöm olvassa) nem is fogok a jövőben sem.
De amúgy sincs miről.
Jó lány vagyok. Egy időben próbáltam nem az lenni, kapaszkodtam ebbe az életem árán is. Azt hittem csuklót vagdosni, Nightwish-t hallgatva vagy 2 hétig csak aludni hazatolni a képem menő dolog. Megjátszani, hogy nemtörődöm vagyok, ezzel elnyomva, hogy nem is. De aztán rájöttem nem érdekel.
Aki utál, az mindenféleképpen utálni fog és az alapján senki sem ítélhet el, hogy én nem élek ilyen dolgokkal.
Hogy én szeretek itthon lenni.
Hogy néha többre értékelem azt, ha hazajöhetek és benyomhatom a füllhallgatót a fülembe, bömböltetve egy kis Avrilt és kikapcsolhatom magam, mint pl. levonszolni a s*ggem próbálni vagy elmenni a haverokkal valahova. (Imádom az együttest és a haverokat félreértés ne essék...)

Onnan jutottunk ide, hogy?
...ha valaki szinte tálcán kínálja fel, annak lehetőségét, hogy tegyek egy kisebb megjegyzést, akkor miért ne éljek vele?
Különben is, ezt az ember általában nem veszi nagyon magára.
Kivéve persze a piros betűs napokon, de k túl sokszor menstruál ezek szerint.
Ezért kell k*ssban tűrnöm ezt az egészet.

Lehet most én is konfliktus gyáros lettem?
Jelen esetben még ez is hidegen hagy.

Vagyis magyar címén ,,Csak a testeden át"
Régen megakartam már nézni ezt a filmet és, amikor tegnap nézegettem a HBO txt-jét hát nem ott volt a listán? A SORS!!!

Ami még anno felhívta a figyelmemet a filmre, az a szereplő lista. Eva Longoria, Paul Rudd és Jason Biggs neve elég kecsegtetőnek tűnt. Viszont Lake Bell nem kis önuralmat igényelt...

A központi szereplő Henry (Paul Rudd), akinek a menyasszonya, Kate (Eva Longoria) az esküvő napján meghal. (Rázuhan egy jégből kifaragott angyal...) Kate, amikor felébred, alig akarja elhinni, ami vele történt és azért könyörög az angyalnak, aki fogadja őt ébredése után, hogy engedje vissza a Földre. Az angyalnak elege lesz és mielőtt elmondaná Kate-nek, hogy mi a feladata a Földön, ahhoz, hogy utána a mennybe kerülhessen felszívódik.
1 év telik el a menyasszony halála óta, de Henry-nek ennyi idő után sem sikerül feldolgoznia a veszteséget. Húga, Chloe elviszi egy médiumhoz, Ashley-hez (Lake Bell), hogy segítsen neki kapcolatot teremteni elhunyt szerelmével és ezzel egyben túllépnie a múlton is. Ashley (persze) kudarcot vall. Chloe éppen ezért pár napra rá egyedül látogatja meg őt újra, kezében Kate naplójával és megkéri a lányt, hogy játsza el, hogy sikerült felvennie a kapcsolatot a volt menyasszonnyal. Ashley eleinte nagyon vonakodik, de végül belemegy a dologban. Egyik nap Henry éppen egy bevásárlóközpontban vásárolgat, amikor "teljesen meglepő módon" beleütközik Ashley-be. A bájcsevely után az elköszönést egy kézfogással zárják le, de ekkor Ashley-nek "sikerül kapcsolatot teremtenie" Kate-tel. Az amúgy hitetlen férfit nagyon felcsigázza a nő "megtalált képessége" és egyre sűrűbben beszél meg vele találkákat. Amikor már Ashley és Henry elég közel kerülnek egymáshoz megjelenik a képben Kate szelleme, akinek feltett szándéka, hogy szétrobbantsa a párost. Először meglátogatja Ashley-t és eljátsza neki, hogy egy üzenetet hozott a felsőbb vezetéstől, amely arra kötelezi, hogy hagyja békén Henry-t. Ashley-t annyira megrázza a természetellenes látogatás, hogy megfogadja a tanácsot és napokra bezárkózik a házába. Henry folyamatosan telefonhívásokkal bombázza, de a lány tudomást sem akar venni róla mindaddig, amíg össze nem fut egy nap Chloe-val, aki egy képet és pár levele visz neki Kate-től. Amikor Ashley felismeri a képen lévő lányt, elhatározza, hogy felhagy a bujkálással és csak azért is megszerzi magának a férfi szerelmét. Ekkor Kate újra megjelenik és újabb fenyegetéseket zúdít a médiumra, aki ezeket semmibe veszi. Az ex ezek után mindent elkövet, hogy tönkre tegye Ashley-t, de a terve sikertelennek bizonyul. Sőt, annyira rosszul sülnek el a dolgai, hogy Henry egy közös, szerelmes hétvégét szervez egy hétvégi házban. Aminek a vége Kate közbeavatkozása nélkül is rosszra fordul, ugyanis megjelenik Chloe, aki megtudja, hogy Ashley felhasználta az infókat, amiket ő szolgáltatott neki és ezeknek hála összejött a bátyjával. Chloe visszaköveteli a naplót, viszont pont ekkor érkezik Henry is és a lány kezében lévő naplóból mindenre rájön. Kate egy darabig boldog, hiszen sikerült elérnie a célját, de ugyanakkor szomorú is, hiszen szerelme boldogtalansága nem igazán ok a boldogságra.
Eközben Ashley is szenved, akit meleg barátja és munkatársa Dan (Jason Biggs) próbál vígasztalni, akiről a nagy vígasztalás közben kiderül, hogy nem is olyan meleg és, hogy halálosan szerelmes Ashley-be. Ashley mégjobban összetör és elvágja az összes kapcsolatát vele is így teljesen egyedül marad. De miután hosszú hetek után újra össze fut régi barátjával az utcán, aki új esélyt kér tőle, úgy dönt egy próbát megér és beleugrik egy új párkapcsolatba.
Kate közben találkozik egy másik angyallal, - akinek a feladata az, hogy a helyes döntés irányába vezérelje Kate-t - (és amúgy ő az, aki autójáról leesett a jégszobor Kate-re) felvilágosítja, hogy mi is az, amiért ő a Földön van. Kate ráébred, hogy boldoggá kell tennie Henry-t és ez csakis úgy sikerülhet, ha Ashley-vel helyrehozza a dolgokat.
Amikor viszont meglátogatja a lányt, rájön, hogy késő, a lány már nagyban készül Los Angeles-be, újdonsült pasijával.
Kate útja így Henry-hez vezet, aki nem-médium lévén nem látja őt. Sokáig tanakodik miként rendezhetné a dolgokat, amikor rájön, hogy az állatok is látják őt és a szobában lévő papagály segítségével üzen a eleinte kételkedő Henry-nek.
Miután Kate-nek sikerül őt meggyőznie, rohan az állattal és Kate szellemével a reptérre, hogy megállítsa Ashley-t. Az akció sikerrel zárul, Ashley a nyakába borul, szegény Dan meg jól pórul jár.
Pár hónappal később már Ahley és Henry esküvőjén járunk, ahol Chloe és Dan is elég jó kapcsolatot alakítottak már ki és ahova Kate is ellátogat. Ashley mindent megköszön neki, majd kezdetét veszi a ceremónia, ahol a páros kimondja a boldogító "igen"-t.
A film végén azért van még egy slussz poén, de azt már nem lövöm le. :)

Eva Longoria- és Jason Biggs karaktere sokat dob a filmen. A másik főszereplő hölgy, Lake Bell nagyon-nagyon unszimpatikussá tette a figuráját és ezen még a szinkron sem segített. Paul Rudd-ot szeretem, hozta a kötelezőt, de mint azt már említettem 2 igazán megnyerő karakter volt benne, akik eladták nekem az egészet.
Ez egy tipikus délutáni szirup, ami a romantika-hiányban szenvedőknek jót tesz, de ezen kívül nem sokat mutat. Van benne néhány jól eltalált poén, például Dan bénáskodása, majd saját karjának felgyújtása a konyhában, ami egy megszokott filmes klisé, de ha Sam Winchester-nél bevált, akkor bárkinél beválik... vagy az állatorvosi rendelőben való kettős érzelemfelvonultatás, miközben előttünk egy komoly beszélgetés folyik, de a háttérben egy 2 mázsás kutyát próbálnak ketten feltenni a vizsgálóra.

Szóval ajánlom minden limonádé kedvelőnek és nagyon nem ajánlom azoknak, akik a csöpőgős határ közelébe sem lépnének.

Értékelés: 6/10

Tegnap akartam jönni becsszó, de aztán elragadott az olvasási hév és mire az órára néztem és benyomtam a gépet, már nem volt lelkierőm blogolni. Visszaszokok ígérem, csak mindig úgy vagyok ezzel, hogy a blogspot-on annyival könnyebben ment az egész, mint itt és ez elveszi a kedvem. De ígérem összekaparom magam és majd engesztelésként publikussá teszek egy régebbi bejegyzést is és azzal remélhetőleg egy kicsit javítok a helyzetemen...

Most, hogy kijelenthetem 100%-osan lecsengett a karácsonyi hangulat felénk, mesélhetek is egy kicsit erről.
Őszintén idén is elkerült a hangulat. És ez akkor sem lett volna másként, ha esett volna 6 m hó  vagy berontott volna apcim az ablakon át, angyalkának öltözve.
Karácsony szent napján stílusosan 12-kor keltem. Apcim szokásához híven halászlevet főzött a skacokkal, anycim meg fogalmam sincs mit mímelt.
szünet
Valamikor 2 óra tájt jött csak el a karácsonyfa díszítés ideje.
Elővettük a megviselt műfenyőnket (amitől engem rendszerint kiráz a hideg) és a díszeket. Majd fél órán keresztül tanakodtunk rajta, hová állítsuk fel. Újabb fél óra telt el a szaloncukor aggatók megkeresésével, amik a díszekhez kellettek, ugyanis a szaloncukrot idén mellőztük a fáról hála a jó égnek.
Mindent feldobáltunk és rátekertünk összesen 3 és fél perc alatt. A fánk persze semmi újdonságot nem tudott idén sem, ugyanúgy nézett ki, mint tavaly. És azért csak nézett, mert anycimnak nem tetszett a szoba átrendezése és ezért ma lebontotta, elrakta és beb*szta a pincébe. Hangulatgyilkos...

Az ajándékozás kb. 2 Avril CD és egy IM átolvasása után jött el, mégpedig úgy, hogy az előszobában valaki elkezdte őrült módjára rázogatni a csengőt.

Apcim megkapta az éves Rolling Stones adagját, mancim az éves Christina Aguilera parfüm újdonságát.
Én meg gazdagabb lettem egy Q&Q, meseszép, kövekkel kirakott abszolúte meglepetés (:P) órával és egy cukeee, rózsaszín, mini iPod-dal, ami szintén akkora meglepetés lett volna, ha apcim valamiért nem kezdett volna el kérdezősködni előző héten, hogy én milyen mp4-et vennék, ha vennék...
Nem baaaaj, engem már nem lehet meglepni, de persze azért virult a fejem mint állat.
A következő karácsonyi felvonás szombaton volt esedékes, amikoris összejött a nagy család és végre kicsit arcon csapott egy kis ünnepi szellő.
Hiába aggódik mindenki az alakjáért karácsonykor én mindig csak somolygok magamban, hogy nekem ilyenekért nem kell aggódnom, mert mi aztán nem csinálunk ebből süteményes, halálrazabálós, cipzárlehúzós nagy ügyet a vacsoraasztalnál. Ünnepújítók vagyunk, asszem valami ilyen szó illene rá...
Persze apum nővére olyan süiket csinál, hogy csak ha ránéz az ember attól felszed 3 kilót, de a mértékleességben én jó vagyok.
A második felvonásban kaptam 3 Tasmina Perry könyvet(L), szóval most egy ideig el leszek, asszem. Most az Apuci lányai felénél járok, ami hihetetlenül jó, ezután jön majd az Örökösnők és végül az Eredendő bűn. Hát igen, Stephenie Meyer-t most egy kicsit hibernáljuk és Tasmina-t meg jól bevackoljuk Sadieland-be. :))
Kaptam egy Neutrogena wave-t vagy mi a fenét, ami nagyon kellemesen masszírozza a fejem, de amúgy nem tudom pontosan mire jó. :)
Meg egy csomó AVON cuccot, szóval most el lettem látva aztán rendesen...

Kb. ennyi érdemleges dolgot tudok elmondani a karácsonyról. Nem volt valami nagy ünnepelgetés...
Jövőre szerintem már teljesen újra értelmezzük az egész Karácsonyt és házról-házra járunk majd, hogy meggyőzzük az embereket a mi módszerünkben rejlő előnyökről...
Persze ti sosem fogjátok megtudni a kulisszatitkokat, de hát így jártatok.
Házasodjatok be a casládba...

Nah ennyit az ünnepi beszámolókról... :P

Éééés itt is volnék az új dizivel, ami számszerint már a 4. itt a gp-n. és, ami jelenleg a glamorous nevet viseli.
Tudom kicsit elkéstem az ünnepi hangulattal, de remélem azért még belefér... :S
Most kivételesen nem a fejléc lett a mérvadó, (mondjuk megint azon van a hangsúly) hanem a modulok kinézete.
Régi vágyam vált valóra az arany diziszínnel, remélem nektek is elnyeri tetszéseteket.
Mondjuk ha nem, az sem érdekel túlzottan... xd
Jövőhéten megpróbálok jobban összpontosítani a blogra, remélem sikerül.
Addig is minden szépet és jót, tessék élvezni a szünetet, twitteren folyamatosan megtaláltok.
Holnap vagy azután nekilátok a pótolnivalók sokaságának...
csóóók.

BOLDOG KARÁCSONYT!

Szeretnék ezúton is MINDEN drága olvasómnak,
kommentelőmnek & barátomnak boldog, békés és szeretetben gazdag Karácsonyt kívánni!
Gondoljatok sokat a szeretteitekre, de ne csak azokra, akik köztünk vannak, hanem azokra is, akik már nem élhették
meg ezt az ünnepet.

Én ezzel a táblával kedveskednék nektek egyenlőre, aztán ma késő este vagy holnap késő délután megérkezik az ajándék 2. része is.
Legyetek kis anygalok...
csók
sadie