Eddig is tudtam, hogy a Glee az egyik legjobb sorozat a világon, no de azért álljon már meg a vakmenet! Amikor az ember már azt hinné ennél magasabban szárnyalni már képtelenség lenne, a készítők újra előrukkolnak valami bombasztikus produkcióval.
Ez így történt most is. Az 1x15-ös részben Madonna volt a téma és teljesen érdekes dolgokat láthattunk és hallhattunk a szereplőktől. A legfelejthetetlenebb momentum mindenféleképpen Sue dalra fakasztása volt. Erre, azt hiszem senki sem számított és éppen ezért ütött akkorát.
Ugyanis Kurt, Mercedes és Sue Madonna, Vogue c. klippjét elevenítették fel, hibátlanul.
A legnagyobb meglepetés számomra, ami még a nőies ruhákba bújtatott, jégszívű tornatanárt is felülmúlta, hogy Sue-nak van hangja. Nem is akármilyen!
Tessék minnél előbb megnézni, mielőtt valamelyik gonosz-gonosz forgalmazó törölteti.
Ami azt jelenti, hogy Sadie megpróbál visszatérni újra az aktív blogger szerepéhez. Persze ott van még az év végi ,,hajtás”, de az bőven nem érdekel annyira, hogy hanyagoljam miatta az önkifejezés műfaját.
A vizsgás részt persze nem akarom eltussolni, így íme, egy kis beszámoló arról, hogyan is éltem meg. J
Egészen csütörtökig nem volt semmi bajom. Nem izgultam, nem aggasztott különösen a dolog. Na, jó, ahogyan teltek a napok egyre inkább kezdtem foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy: Mi lesz, ha nem sikerül?
Persze mindenki mondta, hogy ez szansos. Ha nem most, akkor majd legközelebb.
Csütörtökön már nagyon ideges voltam, nem tudtam magammal mit kezdeni. Minden tanulás hirtelen kevésnek tűnt, pedig kivégeztem a tankönyvet, a tesztkönyvet is majdnem és minden áldott nap ültem a program előtt. De az autóban mégis azon agyaltam, hogy tehettem volna ennél is többet.
Elég korán értünk Vácra, apunak az volt a célja, hogy belessünk a rutinpályára és megnézzük hogyan is megy a vizsga. Szerencsénkre 3-an is izzadtak a pályán, de ettől csak még idegesebb lettem és folyton azon paráztam, hogy ez csak egyre rosszabb lesz, és ha már az elmélet sem fog menni, akkor mi lesz majd a gyakorlattal. Apci észrevette rajtam az idegességet, ezért kb. fél órával 1 előtt átmentünk a vizsgaközpontba. Ott 13:20-ig nem nagyon történt semmi. Aztán jött a névsorolvasás, majd beszólítottak minket egyesével, ABC sorrendben. Természetesen megint az utolsók között szerepeltem, de legalább így gyorsan megtaláltam a helyem. :P Miután mindenki elvégezte a kötelező dolgokat és beült a monitor elé a vizsgabiztos még elmondott pár mondatot, majd nekikezdhettünk a vizsgának. Először csak 2 próbakérdést kaptunk, majd jöttek az éles kérdések. Már nem is nagyon emlékszem mik voltak, de azt tudom, hogy volt jó pár olyan, amivel eddig még nem találkoztam, olyan is, amit rögtön a kérdéssor végére pakoltam, mert nem volt világos első olvasatra és olyan is, amihez csak el kellett olvasnom a kérdést és azonnal tudtam a választ.
55 kérdés volt, mindegyikre 1 perc válaszadási idő. Összesen kb. 75 pontot lehetett összeszedni, amit 1 és 3 pontos kérdésekből kellett megszerezni.
Vissza hozzám és az akkor nem túl egészséges idegállapotomhoz. Végeztem a kérdésekkel és csak az járt a fejemben, hogy én ezt elszúrtam. No meg az, hogy miért nem írja már ki ez a h*lye gép, hogy hogyan sikerült. Miután befejeztem csak egy továbbléptetős oldal jött be, ahol meg lehetett nézni a hibás válaszokat. A kattintás után bejött az oldal és akkor hirtelen észrevettem az egészen kis betűs, zöld, villogós kis szöveget: Ön ebből a kategóriából sikeres vizsgát tett.
Ezután már nem is érdekelt miket rontottam el. Olyan boldog voltam, hogy másra se tudtam gondolni, csak arra, hogy megcsináltam. Gyorsan átpörgettem azt a pár kérdést és végeztem. Szólított a vizsgabiztos, aláírtam egy papírt (közben annyira remegett a kezem, hogy majdnem kiesett a kezemből a toll) és megkaptam a vizsgakönyvem. J 2.-ként léptem ki az ajtón és próbáltam előadni a hattyú halálát, de Apci hamar kiszimatolta, hogy sikerült, így meg se próbáltam elhitetni vele ennek az ellenkezőjét. Nagyon örült nekem és azt vettem észre, hogy eleinte ő is kicsit félt attól, hogy bebukom az egészet. De nem így lett és ezzel mindenkire rászállt a jókedv. A csoporttársaim közül 1 ember kivételével mindenki átment, ami azért nagyon jó átlagot eredményez.
A vizsga után még a suliba is vissza kellett volna mennem, de hirtelen ömleni kezdett az eső és nem tudtunk kilépni az épületből. Negyed 3 körül végre elállt, akkor kisétáltunk az autóhoz és szép nyugodtan hazamentünk, hogy felkaphassak egy esernyőt. Ezután még beugrottunk a McDonald’s-ba és csak ezután mentünk a suliba. Matekra még beértem, azután a csajokkal beugrottunk ismét a McDonald’s-ba, hogy elüssük az időt a színházig.
A színházosdiról nem mondanék semmit, az soha nem nagy élmény. Legalább annyi sikerélmény azért jutott nekünk, hogy mindannyian egymás mellé tudtunk ülni és a cipőnktől is könnyen meg tudtunk szabadulni az előadás alatt. És véletlenszerűen még egy tábla csokit is találtam a táskámban. J
Körülbelül ennyi dolgot tartok fontosnak elmondani a csütörtöktökről.
Az biztos, hogy rég nem érzett boldogság és felszabadultság vette át felettem a hatalmat és ez a sikerélmény jó darabig benne marad majd az emlékezetemben. Jó lenne azt hinni, hogy ezek után megállíthatatlan vagyok, de nem szeretnék elszállni és egózni, mert akkor sokkal nagyobbat lehet esni.
Még nem sikerült megünnepelnem úgy az eseményt, ahogyan szerettem volna (valószínűleg úgy már nem is fogom, mert eldöntöttem, hogy nem szándékozom osztozkodni az örömömben senkivel, aki nem érdemli meg), de majd gondoskodom róla a jövő héten.
Ti pedig készüljetek fel arra, hogy Sadie újra ostromolni fog titeket a h*lyeségeivel.
csóközön
FASHION POST II.: MET Gála Idén is megrendezték a Costume Institue gálát, ahol a hírességek apraja nagyja megjelent és mivel ez igen, (ellenben az Oscar-ral) tényleg a szebbnél szebb ruhákról- és a hírességek megjelenéséről szól, ezt sem illik szó nélkül hagyni.
Sajnos még mindig divat a leginkább kék, selyemszerű, gyűredékként körülírható kapcarongy, ami habár anno még tetszett, most már unalmas és divatjamúlt. Aki eleve ebben jelent meg, azt már csak említésre se méltatom.
Jöjjenek a legjobb-, a tűrhető- és a legrosszabb összeállítások.
Jennifer Lopez, csúnya Oscar-os lebőgése után nem sokáig sírta tele otthon a lepedőt, gyorsan összeszedte magát, olyannyira, hogy ő lett az egyik legcsinosabb hölgy az estélyen. A ruha Zuhair Murad és mellékesen a Gossip Girl-ben is feltűnt már csúnya zöld-arany összeállításban. Ez viszont valami gyönyörű. A kiegészítők mind passzolnak, a haj és a smink úgy ahogy, de rendben. Igen, Jen ilyet is tudsz! <KÉP>
Jessica Szohr egy fantasztikus Versace modellt viselt. Tetszik benne, hogy a ruha 2 domináns színe teljesen megegyezik Jessica bőrének- és hajának színével, valamint, hogy a szabás nagyon előnyösen nyújtja a derekat és kihangsúlyozza az előnyös részeket. Azt a fehéresen csillogó gyűrűt kellene már csak elhajítani és minden teljesen tökéletes lenne. Tapsvihar Miss Szohr-nak! <KÉP>
Nicole Richie Marc Jacobs-ban pózolt és ő volt az egyik legjobban öltözött sztár, a kritikusok visszajelzései alapján. Nálam is dobogós, bár az ezüst árnyalat, nem kedvenc, viszont a ruha szabása nagyon tetszik. Nicole egyébként teljesen el-Vanessa Hudgens-esedett, először fel sem ismertem. De persze annak ellenére, hogy a szőke Nicole pártján állok, csak meghajlani tudok előtte. Még sok jó pont a remek kiegészítőkért. Az egyetlen, akinek ez is sikerült… <KÉP>
Renee Zellweger, Carolina Herrera ruhája igazán elegáns és szemet gyönyörködtető. Minden szempontból előnyös és az arany és masnis trendnek is megfelel. Tetszik, hogy nem túl hivalkodó és Renee is tudja, hogyan kell viselni. A hatalmas, borostyán színű gyűrű (nagy meglepetésre xd) nem tetszik, de összességében minden nagyon rendben van a hölggyel. <KÉP>
Claire Danes, Burberry-je egyszerű, de mégis telitalálat. Egyszerű, letisztult szabásvonal- és előnyös esés jellemzi. A színvilág is teljesen az idei trendnek megfelelő. A kiegészítőkre idén elég háklis vagyok, így azok ez esetben sem tetszenek. <KÉP>
Anne Hathaway Valentino ruhájáról nem tudom eldönteni, hogy tetszik-e vagy sem. Nyilván inkább a tetszetős kategória felé kúszik. Tiszta hercegnős/tündérkés életérzés fogott el, mikor először megláttam, már csak egy varázspálca hiányzik, az nyilván jobb kiegészítő lenne, mint amiket a stylist válogatott össze. A felső résszel az a gondom, hogy nem tudom melyik típuson áll jobban: azon, akinek nincs melle, vagy azon, akinek van. Öröm látni, hogy Anne nincs agyonvakolva, viszont sajnálatos, hogy a frizurájával semmit sem tudtak kezdeni. <KÉP>
Katy Perry és az ő világítós Cute Circuit ruhája extra különlegességnek számított az estén. Sajnos azt kell mondjam Katy nincs az élvonalban, de hátra sem tudom őt sorolni, ugyanis a ruhája oldalról nagyon gyönyörű. Szemből viszont hihetetlenül előnytelen. Szélesíti a csípőt és valahogyan a felső rész sem mutat normálisan. A világítós különlegességgel azonban semmi bajom, ezzel Katy megőrizte egyediségét. A fülbevaló tetszik, a cipők, a gyűrűk, a NYAKLÁNC egyáltalán nem (ehhez a ruhához legalábbis), a haj pedig hidegrázós. Mindenki ezzel a régi időket idéző frizurával próbálkozott, de legalább Katy-t csak öregítette, míg pl. Kristen Stewart-nak szimplán csak nem állt jól.
Talán legközelebb összejön valami jobb. (Az Oscar Afterparty-s ruha, amúgy is überelhetetlen…) <KÉP>
Emma Watson egy fehér, magasan felsliccelt Burberry ruhában jelent meg, ami egész jó választás, habár némelyik kiegészítőt nem értem és a cipőért is kár. A smink és a frizura viszont jó választás, teljesen hű a korához és nem láttat többet, mint amennyit kellene. <KÉP>
Blake Lively miatt egyik szemem sír, a másik nevet. Örülök a Marchesa miatt, viszont komolyan majdnem sírva fakadtam, amikor megláttam ezt a darabot. A ruha még csak elmenne, ha nem lenne a vállán az a hatalmas virág halom, ami még szemből elviselhető, de oldalról valami borzalom. És igazán szeretném megtudni, hogy az a cipő és a karkötő, hogy a búbánatos fenébe jött bele a képbe. <KÉP>
Carey Mulligan Miu Miu ruhájában ismételten csak a bájos fokozatig jutott el. Sajnos életemben nem láttam még őt úgy megjelenni, hogy azt mondhassam: Azta, de szexis! Wáó, de elegáns! Mindig csak az aranyos vagy a bájos szavak jutnak róla eszembe. Most is körülbelül úgy nézett ki, mint egy nagycsoportos (magassarkúban), aki éppen a búcsúztató versét adja elő. Abban pedig már nem is reménykedek, hogy egyszer újra vörös és normális haja lesz. De ez már nem ide tartozik. <KÉP>
Chloe Sevigny Porenza ruhája, akár egy magyar, matyó hímzéses mintára hajazó csipketerítő is lehetne. Csak az fehér lenne és nem türkiz. Jó látni ezt a színt, mert elég csekély azon alkalmak száma, amikor valaki ilyen színbe bújik, de lehet csak azért, mert normális ruha ebben a színben nem létezik. A borzalmas gyűrűkről, fülbevalóról és cipőről már nem is mondok semmit. <KÉP>
Az egyik legrosszabb ruha (a sok közül) kétségtelenül Rosario Dawson-é. Ez a habos-babos pink csoda sehol sem előnyös. Rátapad a szélesedő derékra, a csípőt négyszeresére nagyítja. Nem tudok mást hozzáfűzni, a ruha mindenhogyan ocsmány, szerencsére nincsenek kiegészítők, amik még többet ronthatnának az összképen, de egy kis smink elfért volna és egy fodrász is, miután kiléptél a mosókonyhából drága Rosario! <KÉP>
Tárt karokkal várom a következő eseményt, ahol ismét mikroszkóp alá vehetem a számomra legérdekesebb darabokat.
Talán legközelebb a június 6-ai, MTV Movie Awards díjátadón? Valószínű.
Legyetek résen, Ti is!
,,…felcsendül ez a szám és mindenki nyomja a refrénét…”
Olyan igazi, szórakozóhelyes bulin soha életemben nem voltam még előző hét péntekig. Éppen ezért nagyon várt esemény volt. Az nem sokat segített, hogy dög rosszul lettem arra a napra, de a nap végére ez teljesen semlegessé vált. Elmúlt a fájdalom az ízületeimből, nem fájt a torkom, nem éreztem fáradtságot sem igazán, annak ellenére, hogy vagy hajnali 5-kor keltem és majdnem 2 órán keresztül az asztalon állva díszítettem egy ajtót.
Nagyjából úgy 10 körül indulhattunk el és kb. negyed 12 sikerült belépnünk a klub ajtaján. Azt hiszem elég, ha annyit mondok a pontosság senkinek sem erőssége. xd
A klubban rögtön welcome drink-kel várták a károlyisokat, így az alaphangulat az mesterséges formában ez által meg is érkezett. Koccintottunk az 1. közös bulinkra, majd belevetettük magunkat a party-ba. Az elején voltam a legaktívabb, aztán a mojito kicsit megártott és miután azt nagy nehezen sikerült kihevernem már kicsit szegényesebben mozogtam a ,,táncparketten” is.
Tapasztalatnak sem volt utolsó, látni, ahogyan egyesek azt se tudták hol vannak, annyira elvesztették az önkontrollt.
Belső információkkal nem szolgálhatok, nem akarom megsérteni senki jogait sem. Ami ott történt, az ott is marad. (Tudom senki sem erre számított.)
A Dettinél csövezés is jó volt, délután ettünk finom házi készítésű pizzát, néztünk Ugly Betty-t, kiművelődtem teniszből (egy kicsit legalábbis), jah és Niki által láttam életem 1. Jóban Rosszban részét is. Nagyon értelmiségi egy sorozat: Van egy csajszi, akibe szerelmes egy pap és a csajszi is viszontszereti, de ezt nem adják egymás tudtára. Ebbe a csajba szerelmes egy másik hapek is, aki mindent megtenne érte és biztosan pokolra jut majd, mert megfenyegeti a papot. Van egy másik csajszi is (csajszi2), aki fiatal kora ellenére óvszert reklámoz a buszmegállóban, a szülei tudta nélkül. És van egy fogyatékos srácunk is, aki beleesik a kútba, mert kincskeresőset játszik a barátnőjével és ahelyett, hogy csak a kút felé hajolna, hogy belenézzen, szétterült annak a tetején.
Hát jah. Tiszta magyar életérzés.
Másnap reggel 9 körül ébredtünk és még kávét is kaptam a remek a házigazdától, úgyhogy annyira másnapos (vagy inkább aznapos?) sem voltam. 1 órányi tettetett készülődés után végre összeszedtük magunkat és nekiindultunk hazafelé.
Itthon már nem nagyon voltam használható (nem mintha általánosságba véve az lennék) így csak fetrengtem és TV-ztem a nap hátralevő részében.
És ennyi. A végére egy Animal Cannibals szám, ami se nem jó, sem nem érdekes, de ez a szám ugrott be először, amikor (napokkal ezelőtt) nekiveselkedtem eme értelmes bejegyzés megírásának.
Christina Aguilera – Not Myself Tonight
Közönséges, provokatív, vad, szexuális, Christina Aguilera.
Sokan mondják, hogy tiszta Lady Gaga, Bad Romance koppintás. Szerintem nem az. Mostanában van egy stílus, ami nagyon kelendő, mindenki rossz kislányt játszik csak van aki így, van aki úgy. Szerintem Christina megint nem okozott csalódást, nagyon is jól csinálta a dolgát és Gyagya Lady igazán példát vehetne róla.
Nem gondolom, hogy ez lesz az új album kísérő stílusa, ugyanis ha figyelünk a dal címére (és szövegére), akkor teljesen érthetővé válik az egész megközelítés.
Xtina-t egyébként nagyon tehetséges énekesnőnek tartom, fantasztikus előadó, és amit egy-egy koncerten képes művelni az valami hihetetlen. Szóval nem egy Britney, ha értitek…
1 szó, mint 100: fantasztikus az egész, tessék megnézni és szörnyülködni.
Várjuk a folytatást!!!!
Már csak 1 hét
Már csak kb. 1 hétnyi tűrést kérek még és utána minden újra visszaáll a régi kerékvágásba. Ígérem.
A héten van az utolsó KRESZ órám és jövőhét csütörtökön letudom a vizsgát is végre valahára. Holnap ballagás, ami marha királyság, ugyanis megint díszítünk 2 termet + a közöttük lévő folyosót. Miután lezajlik az egész, takarítunk, utána elkísérem Nikit a koliba, majd pedig megyünk Dettihez csövezni, ugyanis a 6-os bandából 4-en, elmegyünk az afterparty-ra, a Retro77-be. A buli 10-kor kezdődik és mi hajnali 4-ig szándékozunk ottmaradni. Ezután vissza fuvar Dettihez, ott alszunk pár órácskát, majd irány haza. Habár munkaszüneti nap lesz, a Váci busz 5:20-tól folyamatosan jár óránként, úgyhogy szerencsére hazajutok majd valahogyan. J
Ezután pedig lesz idő regenerálódni, mert jön a hétvége, az érettségi szünet és a vizsganap. Ami azért elég fura lesz, ugyanis csütörtökön az angol írásbeli miatt 13:00-tól lesz tanítás, 17:00-ig. 10 perces szünetekkel. Érdekes lesz… :S Ezután rögtön indulunk a színházba, így mindenféleképpen vissza kell mennem a suliba. Majd kapunk egy ,,különleges” órarendet is, amiben (a fejemet tenném rá) tuti szerepelni fog az angol, a gazd. ism. és a magyar. Ezek általában a legjobb órák, amiket ugyan miért is hagynának ki. *ironikus*
Mondtam már, hogy a holnapi ballagás miatt 7 órára már bent kell lenni? Csodásmesésmézesmáz. Ami azt jelenti, hogy kb. negyed 7-es busszal kell menni, vagyis megint kelhetek 5:20-kor. Pffff.
A buli része már izgalmas lesz a dolognak. Persze még azt sem tudom, mit veszek fel. Csupán elképzeléseim vannak, de majd csak összekreálok valami viselhetőt. Egyszer már beleestem abba a csapdába, hogy egy alkalomra vettem ruhát (ami volt vagy 30.000 Ft) és kb. 3 percig, ha szükség volt rá. Szóval az nagyon megérte.
Mindegy, majd meglátjuk mit és hogyan, már így is elég izgatott vagyok az egész szitu miatt, úgyhogy reméljük a legjobbakat. Haza már nem jövök előtte, így twitteren max. szombat este/délután leszek, és majd megpróbálok összehozni egy beszámolót is.
Most már viszont alig van fél órám kreszig, úgyhogy megcsinálok egy vizsgaadagot, utána pakolok és spuri. Estefelé a twitter még él.
Jah és megint frissítettem a naptár menüpontot, ha valakit érdekel.
(néha a blog csak regisztrációval érhető el, személyes, jellembeli problémák miatt... ha olykor nem bírod ki nélkülem regisztrálj, ha annyira azért mégsem érdekellek, akkor várj 1-2 hetet, míg minden visszaáll a régi kerékvágásba...)
Kedvenc Idézetem
,,I'm not going to change the way I look or the way I feel to conform to anything. I've always been a freak. So I've been a freak all my life and I have to live with that, you know. I'm one of those people."