your favourite duet from season 2: kapásból 3 is van :)
Lucky (Sam & Quinn)
Baby, It's Cold Outside (Kurt & Blaine)
Breakin’ My Heart (Rachel & Finn)
your favourite fan video: Ez a legfantasztikusabb videó, amit valaha láttam. Rachel Berry legjobb pillanatai láthatóak és hallhatóak benne, zseniális érzékkel összeválogatva. Ajánlom mindenki figyelmébe! ;)
Amikor elkezdődik a suli, általában csökken a közléskényszerem is és ez, ez alkalommal sincs másképp.
Az előbb említett két dolog különben nem tudom mi módon függ össze. :/
Mit is mondhatnék.
Minden olyan, mint régen. Mármint a sok rossztól eltekintve. Egész kellemes a légkör, elég nyitott mindenki, minden újdonságra. És eddig még nem beszélt ki senki az orrom előtt és ezért nem is kellett senkire bikaként rárontanom a folyosón… Éljenéljen.
Az első hét után már ilyen csodálatos dolgokról is be tudok számolni nektek.
Megváltam régi barátomtól, az utálkozástól és próbálom kivonni magam az anyázásokból és társaiból. Mindenkinek van véleménye, így nyilván nekem is, de nem szítom a tüzet feleslegesen és inkább megtartom azt magamnak.
Nem akarom ugyanazokat a hibákat elkövetni, amiket már 9. óta folyamatosan.
Szeretném ezt most jól csinálni.
Pár szösszenetet a suliról még.
Ezt nézzetek el nekem. De tekintve, hogy a napjaim nagy részét a mini pokolban töltöm, ebből adódóan más témával nem is nagyon tudok szolgálni.
Az órarendünk (jelenleg már a 3. változat áll érvényben) siralmas.
Siralmas, mert 8. és 9. órák tömkelegével van telezsúfolva.
Siralmas, mert akkor már senki sincs rajtunk kívül a károlyiban.
Siralmas, mert tele van közgázzal, amit még mindig nem értek, hogy is fonódott össze az életemmel és a tanulmányaimmal.
Siralmas, mert az új angol tanár agyzsibbasztását 5 perc/napnál tovább nem lehet elviselni.
Siralmas, mert az előző órarendek még ennél is rosszabbak voltak, tehát a jelenlegi már Sadie boogie díjas.
És siralmas, hogy már megint, lassan, de biztosan urrá lesz a blogon ez a hangulat.
Nem a depresszív, önsajnáltatós, siránkozós dologra gondolok, bár azt sem kell sokáig hiányolni gondolom… hanem erre a nyomasztó, iskolamegviselt rinyálásra, amit ebben a csodás bejegyzésben is folytatok.
A legnagyobb problémám természetesen a keléssel és a megfelelő koffeinadagolással van, amin még dolgoznom kell. De én azt az elvet vallom, hogy a koránkeléshez képtelenség hozzászokni, így az ébren maradás az, amire játszani kell.
Az osztállyal, mint már korábban említettem különösebb problémám nincsen. Még a hajam láttán sem nagyon botránkozott meg senki. Pedig pont azért öntöttem magenta tengert a hajamra.
A suliban azért a feltűnés és én kéz a kézben járunk, de már nem kavarunk akkora port, mint a legelső napokban. Nem tudom, hogy ennek örüljek-e vagy sem. Az embernek mindig az kell, amit nem kaphat meg. :)
Van egy pár ilyen dolog… a magánéletem hellyel, közzel rendben van, de azért elférne még benne pár ember, ilyen-olyan szerepkörben. Csak mondom.
Bár titkon tudom, hogy a mostani mindenki szeret és én is mindenkit szeretek (természetesen most már a károlyi körzetén kívül vagyunk) csak ideiglenes és magányos farkasként rohanok majd az általam kitűzött célok felé. Mert én ilyen vagyok.
A 2012-es világvége nézetemtől eltekintve sem látok arra opciót, hogy valaha is társas lény váljon belőlem. Én nem arra születtem.
Én majd világot váltok, mint Szilveszter, Az apostolban. Vaaaaaaaagy a rejtett egoizmusom a jóság álarca mögött visz majd sírba. Valamelyik a kettő közül.
Most, hogy már a post vége felé járunk feladatom kifejezni mennyire nagyon is hiányzik az én Stipstip-em, aki jelen pillanatban biztosan utál, mert ezt kiírom és amiért ezt ilyen formában teszem meg.
Kár, hogy ez engem nem érdekel. :)
Hiányzik és nem, mint osztálytárs, hanem, mint az a –b betűs szó, amit nem merek leírni, mert félek, hogy megjelenik egy gyilkos húg az ablakomban. (Belsős poén, mindegy.)
Hiányzik a baglyos pingvin… ennyi az egész.
A bejegyzés legvégére egy igazán szomorú és érzelmes videoklipet tartogattam, ami nem más, mint Avril Lavigne újonnan megjelent ’Wish You Were Here’ c. gyönyörűsége. A klip elég egyszerű, elég nyers, de éppen ezért is fejezi ki annyira jól azt, amiről maga a dal szól.
Gyönyörű az egész.
Tiszta érzelgős balek lettem tőle.
Avril, mi a fenét művelsz te velem már megint?
Love & Rockets,
Sadie
(u.i.: Jövök, mikor jön az ihlet. A jó hírt pedig a legvégére tartogattam: Már csak 5 nap és végzek a glee meme-vel. ;) )
the character that is most like you:Sam-et nagyon megszerettem egy évados szereplése alatt, de mivel őt Ryan Murphy jól elintézte, ezért egy aktuálisabb karakterre esett a választásom. Yamm olvasóimnak és tumblr követőimnek nem lesz újdonság, hogy jelenlegi egyik nagy kedvencem a Darren Criss által megformált Blaine Anderson.
your least favourite group performance from season 2: Mindent imádom, úgyhogy... :)
(néha a blog csak regisztrációval érhető el, személyes, jellembeli problémák miatt... ha olykor nem bírod ki nélkülem regisztrálj, ha annyira azért mégsem érdekellek, akkor várj 1-2 hetet, míg minden visszaáll a régi kerékvágásba...)
Kedvenc Idézetem
,,I'm not going to change the way I look or the way I feel to conform to anything. I've always been a freak. So I've been a freak all my life and I have to live with that, you know. I'm one of those people."
AJÁNLOM AZ OLDALT
Archívum - 2011.
Friss hozzászólások