2013.09.01. 19:53, Sadie
Dara 2013 – 5. Supernatural
A bejegyzés SPOILER-t tartalmazhat.
Valamelyik ismerősöm mondta, hogy azért nem szereti a Supenatural-t, mert ijesztő és nem bírja a rettegést. Hát nem is tudom. A sorozat történetének legijesztőbb része, talán az első évadok valamelyikéhez köthető. Az a bizonyos ’Bloody Mary’ címre hallgató epizód, ami szerintem nem csak bennem hagyott mély nyomot.
Azóta nagyot esett a színvonal, persze ennek ellenére a kitartó rajongókat nem lehet kifüstölni a képernyő elől. Ez egy olyasfajta függőség, amit nem igazán lehet magyarázni, bár abban azért biztos vagyok, hogy az én kötődésem az is mélyíti, hogy ez volt az a bizonyos első. Ez jelzi a függőségem kezdetét.
Az egész történet Sam és Dean Winchester kapcsolatán alapul. Ez az, ami magával ragadja a nézőt.
A rettegés, mint korábban már említettem nem nevezhető élvezeti faktornak, az események pedig annyi izgalmat már nem hordoznak magukban, röpke 8 év eltelte után.
Amúgy sem bírom a horrort. Bár idén még én is erőltetettnek éreztem a falra spriccelt vér képkockáit, ami nagyon műre sikeredett minden egyes alkalommal, de ennek ellenére elég sokszor éltek ezzel a megoldással az alkotók.
Az új évad elején Dean a Purgatóriumban harcolgat, oldalán egy vámpírral és Castiel-el. 1 évet tölt el itt, minden egyes napot végigküzdve különböző szörnyekkel, a túléléstől vezérelve.
Mindeközben Sam úgy tűnik, továbblép. Megtalálja a szerelmet, hétköznapi életet él. Egészen addig, míg Dean ki nem szabadul és kérdőre nem vonja az öccsét.
,,Ki akartál szabadítani onnan egyáltalán? Megpróbáltad egyszer is?”
,,Azt mondtad engedjelek el…”
(Bobby később előáll a megfejtéssel: ,,Mind ezt mondjuk, de belül azt akarjuk, harcoljanak értünk.”)
Nem, Sammy beletörődik a veszteségbe. Mert megígérte.
Túl könnyedén, amit Dean nagyon sokáig nehezményez is. Olyannyira, hogy a vámpír Benny - akinek segítségével kijut a Purgatóriumból - válik legjobb barátjává.
Az idei évad témája a pokol kapuinak bezárása. Próféta barátunk Kevin Tran segít megfejteni Isten igéit, ami által minden démon, legfőképpen Crowley első számú célpontjává válik.
Castiel hol jelen van, hol nem. Az angyalok sokáig irányítják, amibe neki nem sok beleszólása van. Őrli belülről a bűntudat, amiért kijátssza a Winchester tesókat és szeretné helyrehozni azt az óriási pusztítást is, amit a Mennyországban végzett.
Az évad vége felé durvulnak az események. Kicsit vontatottan haladunk a három próbával, sok a mellékvágány. Az évadfináléban végül a pokol kapui nyitva maradnak, ugyanis Sam belehalna a próba befejezésébe és mivel ezt az opciót már eljátszottuk pár évadzáróban, idén megkímélnek minket ettől a rendezők.
Castiel angyal lelkét azonban Metatron ellopja, így az angyal a halandók életébe kóstolhat bele a következő évadban.
Metatron csapdájának hála, az összes többi angyal is száműzetésre kerül a Mennyországból, egyenesen a Földre.
Mint azt korábbiakban megtudhattuk, a sorozat angyalai nem éppen jótét lelkek, hanem befolyásolható, önző dögök, ha arról van szó, így valószínűleg a következő évad sem lesz sétagalopp.
Az évad a szokásos színvonalat hozta, bár hiányoltam pár eredeti démont. Emlékszem például anno az óriási plüss mackó esetére, ami kifejezetten ijesztő volt a maga beteg módján. Vagy a tavalyi évad gonosz bohócára, aki az őrületbe kergette Sam-et, illetve a gyilkos unikornisra, aki a szarvára szúrta áldozatát.
Sok volt a visszatérő szereplő, bár ezen emberek nagy részét csak azért hozták vissza, hogy később Crowley által, végérvényesen megszabaduljanak tőlük.
Ami kifejezetten nem tetszet az a sűrű visszaemlékezősdi volt az évad elején. Sam normális, kisvárosi élete unalmas volt, a bigéje meg fenemód irritáló.
Bobby karakterének hiánya érezhető volt, de mivel a lelke a mennyekbe került, remélem, valahogyan visszahozzák még a készítők a karaktert.
A pozitívum az maga Garth személyében érkezett, aki már az előző évadban is kellemes meglepetés volt, kicsit többet is elviseltem volna a kótyagos karakterből. Ő, Kevin, Charlie… mind erős és szimpatikus karakternek bizonyult.
Összességében a Supernatural még mindig a nehezebben emészthető kategória, kevesebb részt bír belőle legyűrni az ember egymás után.
Viszont az évadösszegző összefoglalóik egyszerűen zseniálisak, csak úgy, mint a blooper-ek, amikhez külön DVD-t kellene kiadni. A főszereplőket alakító színészek fenomenálisak és őrültek a szó legpozitívabb értelmében. Ebből pedig mindenkinek részesülnie kellene.
Kicsit elcsúsztam a dara időszakkal, kéthónapnyi hátrányom érezhető, így szeptember 1-jén. Viszont a hagyomány az hagyomány, a nyarat a True Blood-dal zárom, csak, hogy meglegyen az érzés. Mindössze 10 rész a 6. évad és abszolút illeszkedik a The Vampire Diaries-sel megkezdett természetfeletti vonalba, úgyhogy a folytatás innentől… Sookie-é és a Bon Temps-i vámpíroké.
Love & Rockets,
Sadie
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss hozzászólások
Archívum