Egy szösszenetnyi tanulság

Egyszer, még régebben eldöntötted, hogy feladod, mert úgy vélted nem éri meg a csatát. Elengedted, mert úgy gondoltad a saját hibáiból kell tanulnia. Próbáltad gyűlölni, megvetni olyan érzelmek miatt, amelyeket már te is tapasztaltál. Amelyekről tudtad, hogy erősek és csak viszonzásra várnak. Hónapokba telt, de te tovább léptél. Erre ő hirtelen újra megjelent és ott volt melletted. Figyelt. Egész végig a háttérből. Mert a külön töltött idő alatt, ő nem a nem létező harci sérüléseit mutogatta. Döntést hozott. Elhatározta, hogy megtanul különböző érzéseken osztozni. Mert önző volt és kellett neki minden. Szerelem és barátság.

Egyszer, még régebben eldöntötted, hogy feladod, mert úgy vélted nem éri meg a csatát. És ez akkora hiba volt!