2010.12.02. 19:18, Sadie
Mizu?Mizumizu?
Mizu-mizu-mizu?
Sadie nagyon aktív lett hirtelenjében.
Fecsegjek megint a semmiről egy teljes bejegyzésen keresztül?
OKÉ.
Tök vicces a suli.
Néha már annyira elvagyunk zsúval, hogy öröm nézni.
Van egy külön kis világunk, amibe sokszor annyira belefeledkezünk, hogy már nem érzékeljük, mi folyik körülöttünk. És közben az sem érdekel minket, ki mit gondol rólunk.
Bár ez általánosságban is így van.
A zspm, a szeretünk Gerzson ésatöbbi. XD
A héten olyan emberekkel beszélgettem, akikkel 2 éve még soha. Valahogy nem vitt rá a lélek. Pedig már rég elértem azt az állapotot, hogy nincs bennem megfelelési vágy. Ha elfogadnak olyannak, amilyen vagyok az fenomenális, ha nem hát így jártam. Én nem leszek attól kevesebb.
Mini ellentmondás:
Sündringó tegnap megjegyezte, hogy milyen kevés barátom van.
Úgyhogy most mindenkivel szimpatizálok.
A suliban, a buszon, az utcán. Vicces. Kár, hogy nem értékeli mindenki az erőfeszítéseimet.
Rájöttem a fennmaradási rekorddöntögetés nem is akkora buli. Vagyis este és hajnalban még jó ötletnek tűnik. Reggel 5:20-kor már kevésbé.
Pl. a hét közepén is már annyira ki voltam ütve, hogy a buszon, az üvegnek nekidőlve aludtam. Pedig az nem kellemes.
Kit érdekel, hogy az embernek beáll a nyaka? Az a legkisebb baj.
De amikor a busz hátulja ugrál és a fejed folyamatosan nekicsapódik a busz üvegének… nah, az nem valami zsír.
Mint azt már egy korábbi bejegyzésemben említettem holnap nem óhajtok bemenni a suliba.
Tudjátok, titkos kémakció. XD.
Ettől függetlenül tanulnom kellene a Lotte-ba.
Ő. Most lebuktattam magam.
Azt hiszem ezzel meg is lett fejtve a nagy blogaktivitásom rejtélye.
Nem is meséltem, hogy a héten megvolt a nagy karácsonyi húzás is.
Annyira, kimondhatatlanul utálom én ezt a teljesen fölösleges bájolgást.
Főleg azért, mert mindig olyan balf*sz emberkéket vagyok képes kihúzni, hogy az valami elmondhatatlan.
Már bocsánat a durva jelzőért.
Annyira örültem volna, ha zsút húztam volna. Neki annyi cuccát tettem már tönkre, hogy egyszerűbb lett volna a törlesztés.
1 db ping pong ütő, a helyett, amit eltörtem az osztálykiránduláson, 1 db fekete golyóstoll, a helyett, aminek a betétét eltömítettem Niki elhalt hámsejtjeivel, miközben a nagy tetováló énem kibontakoztatásán erőlködtem. XD
És eme remek rövid ténymegállapítással elérkeztünk a bejegyzés végéhez.
Most jöjjön pár jegyzet, amit az angol könyvem, munkafüzetem és füzetem lapjai rejtenek.
Egy-egy órai beszólás, amire visszaemlékezvén újra elkap a röhögő görcs.
Vagy a szánakozás.
XD
Nehéz nevetni rajtuk úgy, hogy nem ismeritek a szitut. De egy próbát megér.
(szóba kerül a jövő évi londoni út)
Megy a tanárnő is?
Nem!
Akkor én se!
Levegőbe esik a paradiving b*zdmeeeeg!
Blablabla (megy a témázgatás)… és a Dóri csinálja a padot?
Nem tudom tanárnő! Miért szégyenít meg?
Can nem kell! (Kennem kell.)
Who she? (Husi.)
Ne másold már le, ha én nem!
Mit jelent az I can’t bear?
Nem tudok medvézni!
Hát Bence, ez felháborítóan botrányos volt!
Khéli hová mész?
Megy matyizni!
Tanárnő akkor miért nem írják oda, hogy ez egy sz*r, erre ne hallgassunk?
Az a sportolónő… Sebestyén… Juli?
Sebestyén Balázs.
Igen!
Hát ez meggalydult!
Mert ők mocskos, sz*rdobálók!
Mi a second-hand car?
Második kezű…
Tanárnő nyelvújításai:
vakcinálni, vakcináció
csöndbe kezdeményezni
letéve felvenni
Ennyi.
Mindjárt jön a következő bejegyzés. :)
Vagy nem. :P
AJÁNLOM AZ OLDALT
Mizu?
Súgó
Friss hozzászólások
Archívum