Szerda van. Pedig olyan mintha még csak most kezdődött volna el a hét.
De holnap már megint közelebb leszünk a végéhez, mint az elejéhez.
Nem is baj. Fáradt vagyok. Nem tudom, hogy ennek az-e az oka, hogy a mai napig olyan szorgosan tanulgattam mindent délutánokon át, estékbe nyúlóan vagy csak egyszerűen rosszul jött kis a lépés.
Lényegtelen. Ma már képtelen vagyok bármi másra alváson kívül. Szívatás lesz holnap ezért? Valószínű. Amilyen az én szerencsém. De nem érdekel.
Írtam egy 82%-os angol tesztet a nyelv suliban, kaptam egy 4-est, úgyhogy most el vagyok magamban.
Azt már csak halkan súgom meg, hogy jövő héten van az utolsó Lotte-s szenvedésünk Dojkával, a csodálatos 2010-es évben.
*hullám*
A péntek izgalmas lesz. Vagy nem. Még nem tudom pontosan merre billenjen a mérleg nyelve. Lehet idén is megyünk károlyis after party-ra. A tavalyi őrület volt. Azt hiszem ez a legjobb szó rá. Csúsztak a finom mojitok, vonzottuk az idiótábbnál, idiótább egyedeket, támadtak beteg ötleteink és nevettünk a semmin.
Feledhetetlen. És megismételhetetlen. Olyan már soha nem lesz.
Kellene már lazulni egy kicsit. Ismerkedni. Fiúkkal. Lányokkal. Holnap eldől. Az utolsó előtti pillanatban.
Szombaton pedig dedikálásra megyünk.
Közutálat tárgyává tegyem magam vagy inkább tartsam meg magamnak?
Egyelőre megtartom. XD
Twitter-en úgyis mindenki napra kész lehet Sadie-ből, ha akar. Bár mostanában annyira azért mégsem…
A tanulás mellett beindult a zenekari élet. Olivérrel töltöm szabadidőm nagy részét. Zenélgetünk. Beszélgetünk. Közben el-eltünedezek a netes világból.
Olivér a legjobb barátom az egész világon.
Szeretek fiúkkal barátkozni. A lányok annyira felszínesek és alattomosak. Beléjük van kódolva.
Én is tudok az lenni. Álnok és önző. Bosszúálló.
Mostanában is az vagyok. Tapintatlanul, rosszmájú.
De én nyíltan csinálom.
Nincs szükségem arra, hogy elbújjak a monitor mögé. Vagy akár mások árnyékába rejtőzzek.
Néha, mikor nagyon unom már magam, visszaolvasgatom az e-maileket, amiket tőletek kapok.
Hihetetlenek vagytok.
Néha már csak miattatok csinálom. Ma is csak a sok látogató miatt hoztam össze ezt a nagy értelmi szösszenetet.
Szeretek mindenkit, köszönök mindent.
Hétvége környékén próbálok majd valami értelmesebb dologgal jönni.
(néha a blog csak regisztrációval érhető el, személyes, jellembeli problémák miatt... ha olykor nem bírod ki nélkülem regisztrálj, ha annyira azért mégsem érdekellek, akkor várj 1-2 hetet, míg minden visszaáll a régi kerékvágásba...)
Kedvenc Idézetem
,,I'm not going to change the way I look or the way I feel to conform to anything. I've always been a freak. So I've been a freak all my life and I have to live with that, you know. I'm one of those people."