A Megasztár idén nem kapott annyi figyelmet, mint az előző években, hála vetélytársának az X-faktornak. Én azon kevés emberek közé tartozom, akik a Megasztárt szeretik jobban, ugyanis van pár dolog, amivel az RTL-féle változat nem tudja felvenni a versenyt.

Az egyik ilyen a zenekar. Fontosnak tartom az élőzenét, a playback minden formája elidegeníti tőlem az embereket. Jobban érvényesülnek a dalok és az előadói képességek, igazi hangszerek- és háttérénekesek mellett. Maga a színpad kialakítása nagyon egyedi. Ezzel nagyobb teret kapnak az énekesek és a táncosok, változatos színpadi technikát lehet kialakítani és sokkal közvetlenebb kontaktot lehet létrehozni a közönséggel. Az egész közeg sokkal családiasabb. Az X-faktor már nagyon műanyag. A készítők fogták a brit mintát és egy az egyben lemásolták az egészet. Semmi egyediséget nem vittek bele, ami különbözik az eredetitől az is csak azért, mert anyagilag nem volt megoldható a kivitelezés. A zsűri kérdése érdekes. A kettő műsor zsűritagjaiból lehetne összegyúrni az ideális csapatot. A Megasztárnak Presser Gábor, az X-faktornak Malek Miklós az erőssége. A Friderikusz - féle piszkálódás azonban üti Nagy Ferót, a többi tagról viszont nem nagyon tudok nyilatkozni. Keresztes Ildikó életpályájával nem vagyok tisztában, de a viselkedését nem tartom a műsorba valónak. A Megasztárban zsűriző Mester Tamás és Eszenyi Enikő munkássága elismerésre méltó, de, hogy mennyire valóak egy ilyesféle műsorba, az számomra még kérdéses.

Térjünk vissza a Megasztárra, mint műsorra. A válogatók nem hoztak sok újdonságot, feltűnési viszketegségben szenvedő tehetségtelen emberek mindig is voltak, vannak és lesznek. Volt pár karakteres, erős hang és a Szíj Melinda történet a kezdetekben mindenki szívét meglágyította.

A műsor Döntő sorozata egy úgynevezett Párbajjal indult, melyben két-két énekes vagy banda mérhette össze a tudását, egyetlen dalban. A nézők egy versenyzőt automatikusan tovább juttattak, így megszületett a 12 döntős. Azonban az elég szavazatot nem kapott versenyzők közül csak egyvalakit menthetett meg a zsűri. A döntés meghozatala nagyon nehéz volt mindenki számára, azonban a többség Tolvai Renátát szerette volna látni a további műsorokban.

A nagyváradi lány menetelése senkit sem hagyott hidegen. A mindössze 19 éves lány hétről hétre fergetegesebbnél fergetegesebb produkciókkal övendeztette meg a nagyérdeműt. Voltak erősebb és gyengébb produkciói, azonban az, hogy egy-egy hétvégén milyen teljesítményt nyújtott nem befolyásolta a kemény gyakorlással eltöltött órák mennyiségét.

A fináléra meg is lett ennek a gyümölcse. Renáta teljesítménye kiváló volt, a hangok a helyükön voltak, a produkciók kicsit visszafogottabbá váltak, így az előadásmód nem ment a produkció rovására. Reni megtalálta azokat a dalokat, azt a stílust, ami a legjobban illik hozzá, ezzel pedig nem csak a zsűrit, hanem a közönséget is elkápráztatta.

A zsűri a nagy Fináléra így olyan helyzetbe került, amit pár hónappal ezelőtt egyikük sem tudott volna elképzelni. Döntésképtelenné váltak. A rajongók azonban annak ellenére, hogy kedvenceik fej fej mellett haladtak egymás mellett, mégis belehúztak a verseny végén és Reninek ítélték oda az aranymikrofont.

Szerintem Reni megérdemelten nyerte meg a versenyt és teljes mértékben megállja a helyét az előző nyertesek mellett.

Természetesen a többi versenyző sem elhanyagolható, azonban már az első Döntőn láttam Reniben azt a világsztár alkatot, akit mindenki annyira keres itt Magyarországon.

A többiek voltak a köret, a főétel mellett. A Finálé tényleg nagyon szoros volt, Attila egy valódi őstehetség, ehhez kétség sem fér.

De mindenkinek megvannak a saját kedvencei.

Reni útja a döntőig:


Christina Aguilera – Hurt c. dala:
 

Karádi Katalin – Mindig az a perc:


Michael Jackson – The Way You Make Me Feel:


A párbajdal, Caruso:


A győztes kihirdetése: