Ez alatt a 3 év alatt rengeteg mindent megéltem, melyek többségéről rendszeresen be is számoltam a Sadie blogon.
Elkezdtem valahol és most tartok valahol teljesen máshol.
Rengeteget változtam emberileg és bloggerként is ez alatt az idő alatt.
Hogy melyik fontosabb az életemben jelenleg, azt nem tudnám megmondani.
Az egyik nincs meg a másik nélkül.
És most lehet sokan felszisszennek és azt mondják, hogy mostanában alig írok valamit és ha írok is, akkor is csupa negatívum árad minden bejegyzésből… akkor milyen blogger is vagyok én?
Igazság van benne voltaképpen… de aki követ a yamm-on az tudja, hogy rendszeresen adok életjelet magamról és nem csak depresszióból áll az életem.
A kifejtős dolgok nem mindig mennek. Való igaz. Ugyanazokkal a problémákkal kell megbirkóznom nap mint nap, így nem lenne túl változatos itt az élet, ha folyamatosan ugyanazokról a dolgokról panaszkodnék.
Persze van itt ellentmondás is, hiszen akik olvasnak, azok azért teszik, mert valamennyire kíváncsiak rám.
Arra hogyan élek meg dolgokat, mik történnek velem, stb.
És az a nagyhelyzet, hogy még mindig nem unom ezt a formáját a önkifejezésnek.
Mert lehetnek itt balhék, nézeteltérések, ítélhetnek el ismeretlenül, kedvem nem szegi semmi és senki.
Ha nem írhatnám le a gondolataim, az érzéseim, akkor megőrülnék.
Nincsenek olyan barátaim, akikkel mindent megbeszélhetnék. Akiknek elmondhatnám, hogy mi az, ami bánt anélkül, hogy ne ítélnének el.
Nincs olyan, aki jobban ismerne, mint én saját magam.
Nagyon régóta nincs.
Aki hasonló cipőben jár, az tudja milyen ez.
Félreértés ne essék, most nem sajnáltatni akarom magam, hiszen ÜNNEPLÜNK!
Csak egy kicsit beavatlak titeket a háttérbe.
Nekem nem jutott csillogás a privát életben. A netes világban azonban igen. És én ezt nagyon megbecsülöm.
Sok munkám van abban, hogy ott tartok, ahol.
Hogy design-okat tervezhetek és készíthetek különböző oldalaknak.
Hogy egy olyan lap szerkesztője vagyok a blog mellett, ami pár hónap alatt óriásivá nőtte ki magát.
Bizony-bizony.
Sok dolgot nem tudtok még rólam így sem.
3 év sem volt elég ahhoz, hogy mindent megtudjatok.
Velem tartotok még legalább 3-ra, hogy talán ez is sikerüljön? ;)
A költözés óta 227 bejegyzés született, pontosabban ezzel a bejegyzéssel együtt már 228.
Köszönöm
…az összes regisztrált felhasználónak,
…mindenkinek, aki legalább egyszer kommentelt,
…merrybear-nek,
…a HáeLOKá tagjainak,
…a Prclss Lllby-nak
…ex-barátaimnak
…azoknak, akik e-mail-ekkel bombáznak nap, mint nap,
…a csendes olvasóknak,
…mindenkinek, akinek visszaéltem személyiségi jogaival, mikor képet/cikket vagy videót közöltem le róla az engedélye nélkül,
…mindenkinek akiről elfeledkeztem,
És végül, de nem utolsó sorban szeretném megköszönni azoknak is, akik utálnak vagy csak pletykaalapnak használják az oldalt, és látogatásaikkal felprögetik a számlálóm, ami per pillanat már így is 13.058 főn áll. :)
(néha a blog csak regisztrációval érhető el, személyes, jellembeli problémák miatt... ha olykor nem bírod ki nélkülem regisztrálj, ha annyira azért mégsem érdekellek, akkor várj 1-2 hetet, míg minden visszaáll a régi kerékvágásba...)
Kedvenc Idézetem
,,I'm not going to change the way I look or the way I feel to conform to anything. I've always been a freak. So I've been a freak all my life and I have to live with that, you know. I'm one of those people."
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss hozzászólások
Archívum