Megkezdődött a rettegett hónap, ami eddig nem nagyon cáfolt rá önmagára.
Sajnos.
Az elseje borzalom volt, onnantól már tényleg csak a feljebb létezett.
Péntekre aztán egészen megbékéltem a dolgokkal.
Történt 3 nap alatt annyi minden… félév alatt nem volt ennyi ,,mozgás” az én kis unalmas életemben.
Még mindig az vagyok, aki voltam… lehet, hogy átformáltak az évek, de attól még ugyanaz maradtam, mint aki pár évvel ezelőtt nekiindult az általa akkor a nagyok világának hitt ismeretlennek valami jobb, szórakoztatóbb és állandóbb reményében.
Nincs már értelme önérzeteskedni, sértődötten bámulni, elfordulni…
Túl vagyok a sértődöttségemen. Ennyi idő kellett hozzá. De jobb később, mint soha.
Nem vagyok rossz.
Igaz, ha akarok, akkor nagyon tudok utálni, nagyon haragtartó tudok lenni…
De olyan embereket nem tudnék, ha akarnék sem gyűlölni, akiket valamikor, valamiért szerettem.
Ez van.
De evezzünk is át más vizekre.
Valamelyik nap mikor jöttünk haza a suliból Dojkával, a megállóban éppen nagyban bámultam ki az ablakon, mikor egy pedofil állat rám mosolygott és kedveskedve oldalra hajtotta a fejét.
Én annyira megbotránkoztam, hogy percekig csak hápogtam, míg Dojka szakadt a röhögéstől…
Miért van az, hogy engem mindig az ilyenek találnak meg?
Volt már a 2 plázás-mutogatós, a sarus, a dörgölőzős és most ez a pedo.
Szép-szép.
XD
Szerdán a Lotte után annyira rám jött az álomkór… ez pedig nem éppen szerencsés, ha az embernek 20 oldalnyi közgázt kell még belevernie a fejébe.
1 órán keresztül sikerült nagyjából a háromnegyedét bemagolni, utána szépen bebújtam a paplanok és pokrócok alá, néztem egy kicsit a TV-t és aludtam. Olyan hamar és ami még ennél is lényegesebb, olyan jót, mint már régen nem.
A csütörtök és a péntek egész jól telt.
Nem voltak különösebb alázások, a jó hangulat azonban adott volt. Mondjuk, németen az mindig megvan.
Ismét valamin röhögő görcsöt kaptunk zsúval, de arra már nem igazán emlékszem min is.
Jövő héten dogázunk megint… utoljára kaptam egy 4-est, ami szerintem hatalmas teljesítmény, főleg, ha figyelembe vesszük azt is, hogy nem is tudtam, hogy dogát írunk.
Lehet tanulok rá. Végülis a dupla közgáz elmarad *hullám* így időm is lesz rá.
Majd meglátjuk, mennyire leszek fáradt.
A péntek a nagy eszmefuttatásaink miatt maradt emlékezetes.
Olyan régen beszélgettünk már viszonylag komoly dolgokról, viszonylag komolyan.
Mondjuk Nikivel még nem nagyon volt rá alkalmunk, de zsúval is hanyagoltuk már egy ideje. Pedig jó dolog néha az élet nagy dolgait fejtegetni.
Az pedig még jobb, hogy ugyanúgy látunk dolgokat… És ez nem az a helyzet, amikor azért értenek veled egyet mások, mert nekik nincsen egyéni véleményük, semmilyen nézetük a világról, csak bólogatnak és igenlenek.
Vagy történteket találnak ki, amikkel túl akarják, szárnyalni a tiedet vagy csak egyszerűen feltűnési viszketegségükben nem tudnak 10 percig k*ssban maradni.
Vaaaaagy, elmondják ugyanazt, mint te csak megváltoztatnak 3 szót, szintén a fent már említett okokból.
Khm.
Az az igazán bensőséges és jó baráti kapcsolat, amiben már nem létezik kínos csönd. Mikor már nem zavaros a hallgatás.
Szintén pénteken írtunk egy tök jó sztorit irodalom órán. Na jó, az túlzás, hogy írtunk. Megadtam az alap ötletet, a kávéfüggő detektívvel és a bűn sztorival, utána pedig jókat röhögtem az agymenéseken. Vicces volt. A végeredmény még inkább.
A napokban sikerült elkapnom valamiféle nyavalyát. Eleinte csak azt hittem megerőltettem a hangszálaimat.
Beéneklés nélkül végigénekelni 2 órát az nem éppen nagy fless.
Utána kezdett el fájni a torkom is. De másnapra már köhögtem és a nátha egyéb tüneteit produkáltam, így nyilvánvalóvá vált a helyzet. :/
Alig jelentették be, hogy járvány van, én máris sikeresen elkaptam. Jellemző. Ennek hála napok óta hallgatom, hogy mindig mindent elkapok, a C-vitamin raktáram egy nagy 0 és, hogy ha már sikeresen lebetegedtem, akkor vegyek már be valami gyógyszert
Egy okéval mindig letudom a dolgot. Nem fogom magam ilyen gyógyszerekkel is mérgezni, amíg nem muszáj.
És akkor ezennel el is érkeztünk a bejegyzés végére.
Szerettem volna klipet rakni ide vagy a csütörtökön oly sok mindenkinek elmondott bölcs mondatomat ide firkantani, de azok majd kapnak külön post-ot.
(néha a blog csak regisztrációval érhető el, személyes, jellembeli problémák miatt... ha olykor nem bírod ki nélkülem regisztrálj, ha annyira azért mégsem érdekellek, akkor várj 1-2 hetet, míg minden visszaáll a régi kerékvágásba...)
Kedvenc Idézetem
,,I'm not going to change the way I look or the way I feel to conform to anything. I've always been a freak. So I've been a freak all my life and I have to live with that, you know. I'm one of those people."
AJÁNLOM AZ OLDALT
Szép estét!
Súgó
Friss hozzászólások
Archívum