Tegnap megünnepeltük Süni a la Padtárs születésnapját.
A piros 18-at…
A szervezésen látszott ám a férfimunka.
Mit, mikor, hol és hogyan… mindenre csak utólag derült fény.
De pont ezért volt igazán jó és izgalmas.
A földön fetrengve, magamat jobbra, balra vetve hisztizek azért, hogy a történtek egy része maradjon csak Fóton… és ugyanennyire hisztizek azért, hogy a történtek másik része vigyen tovább az úton, amire csak úgy rátévedtünk…
Osztályon belüli kis társasággal kikapcsolódni nem éppen kockázatmentes, mint arra tegnap fény derült… és gondolom, ha más nem is, ez az előbbi katyvaszból azért kitűnik.
Részletek (újfent xd) csak bennfenteseknek, ennek ellenére valamiképpen próbálok megszabadulni azoktól az érdekes benyomásoktól, amik tegnap értek, mialatt mindenkire káros életmódunkat folytattuk a Süni família házában.
De basszus csak nem sikerül…
Kell egy hétfő, hogy tudjam mi a nagy harci helyzet… addig meg csak kibírom valahogy.
Majd imádkozom sokat… és növesztek még plusz pár centi bőrt a képemre, hátha szükség lesz rá.
És igen, direkt vagyok irritálóan kétértelmű… az életem összetett. xp
(néha a blog csak regisztrációval érhető el, személyes, jellembeli problémák miatt... ha olykor nem bírod ki nélkülem regisztrálj, ha annyira azért mégsem érdekellek, akkor várj 1-2 hetet, míg minden visszaáll a régi kerékvágásba...)
Kedvenc Idézetem
,,I'm not going to change the way I look or the way I feel to conform to anything. I've always been a freak. So I've been a freak all my life and I have to live with that, you know. I'm one of those people."