Mindjárt kivégezzük az októbert, de még csak 5 db bejegyzés szerénykedik e mellett a hónap mellett a blogon.
Meglátszik, hogy véget ért a szünet, hogy kivégeztem a glee meme-t és, hogy a tumblr visszavonhatatlanul a rabjává tett…
Én igyekszem, de tudjátok jól, hogy az ígérgetéseim 70%-ából általában semmi sem lesz… pedig előfordul, hogy önhibámon kívül alakulnak úgy a dolgaim, hogy ne maradjon még 20 percem se egy rövidke szösszenetre.
Mondhatni így esett legutóbb is, mikor burkolt bejegyzést ígértem, melyben szapulom egy kicsit az olykor túl egyszerű férfi elmét, de időközben ráébredtem arra, hogy jobban is tettem, hogy inkább fiókba zártam a témát.
Folytatom ott, ahol korábban abbahagytam… nem akadok fenn dolgokon, kerülöm a konfrontálódást, szemet hunyok, ha muszáj. Az emberi butaság határtalan.
Aki bátorításnak veszi, hogy kerülöm a társaságát, hogy nem szívesen beszélek vele és, hogy egy szimpla osztálytársnál többre nem becsülöm, mert nem érdemli meg, akkora egy féreg… hát, annak akkor ujjongás és tapsvihar.
A mai nappal megdőlt az a több, mint 1 hónapnyi gondtalanság is, ami jellemezte mindennapjaim, tekintve, hogy az emberek nem akarták tudtomra adni mi a véleményük rólam. Majdnem 2 hónapot megéltünk anélkül, hogy két méterrel arrébb beszéljenek ki, csupán azért, mert nem akarok elkapni semmit ebben a genny időben és védem magam az esőtől.
Ez egy irigylésre méltó 12.-es szint.
De nem érdekel. Nem mondom, hogy már immunis vagyok a rosszindulatra, de jobban megbirkózom vele, mint bármikor. Már nem kutatok olló után, amint hazaérek… nem fognak 18-nak tűnő, éretlen tyúkok letargiába taszítani. Próbálkozni persze mindig lehet. :)
Eltekintve ezektől az apróságoktól én jól vagyok. Igazán JÓL. Teljesnek érzem magam.
Közeleg az őszi szünet… legutóbb rengeteg alvást és lustálkodást terveztem. Most azonban nem dob fel az otthon ülés gondolata. Persze lesz egy-két megfontolnivaló, többek között az előrehozott érettségivel kapcsolatban is például legyen-e vagy sem és, ha igen, akkor az angol legyen-e vagy valami más, aminek semmi hasznát sem veszem… A komolykodás mellett azonban egy kis szórakozás is belefér.
Túl sok dologról lemaradtam már a korábbi mű depresszív rohamaim miatt.
Az őszi szünet egyik legjobban várt pillanata kétségkívül a szám szerint másodjára megrendezésre kerülő Avril találkozó lesz. Alig várom, hogy újra láthassam az elvakult Avril fanokat, akik zseniális arcok és, akik biztosan ismét feledhetetlen emlékeket okoznak majd.
November 5-én, 11-kor a Corvin-ba várunk minden érdeklődőt szeretettel, további infókért komment, e-mail, facebook, twitter ésatöbbi. xp
Fotósszakon tevékenykedő Olivér barátomnak egy toleranciával kapcsolatos témában kellett alkotnia a napokban. Természetesen nem volt ötlettelen, de figyelmes legjobb barát lévén kikérte az én véleményem is és tartottunk egy közös elmélkedést, aminek egy jó nagy ötlethalmaz lett az eredménye. Eltartott egy darabig, míg letisztult a kép, hogy mit is lehetne kihozni a témából. Olivér végül egy elég sajátos ötletre bólintott rá, ami a következőn alapul:
A napokban láttam egy nőt a Westend-ben, akivel nem tudom pontosan mi történt, de a mai napig nem tudom kiverni a fejemből. A szemei szénfeketék voltak, a száján a rúzs elkenődve, a haja kócos, a fehér harisnyája alatt vérzett a térde. Zilált külseje ellenére a járása dacos volt és tiszteletet követelő… végül is egy ilyen karakter lett a projekt főszereplője, akit a fotókon én személyesítek meg.
A végeredmény nem lett hétköznapi, ennek ellenére a művészet eme sajátos módját értékelni képes olvasóim és ismerőseim számára szeretném majd megmutatni a végeredményt. Ezt, majd a portfóliós oldalamon, a DeviantArt-on találhatjátok meg. Figyeljétek a twitterem, ott majd közzéteszem a linket, ha eljön annak az ideje. ;)
Körülbelül ennyit terveztem megosztani veletek októberben írott 6. bejegyzésemben.
Jó szokásomhoz híven, most ismét egy videoklippel búcsúzom, ami egyik nagy kedvencem mostanság.
(néha a blog csak regisztrációval érhető el, személyes, jellembeli problémák miatt... ha olykor nem bírod ki nélkülem regisztrálj, ha annyira azért mégsem érdekellek, akkor várj 1-2 hetet, míg minden visszaáll a régi kerékvágásba...)
Kedvenc Idézetem
,,I'm not going to change the way I look or the way I feel to conform to anything. I've always been a freak. So I've been a freak all my life and I have to live with that, you know. I'm one of those people."
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss hozzászólások
Archívum