Mindenekelőtt ’Nagyon Kellemes Karácsonyi Ünnepeket Kívánok’ minden méltatlanul elhanyagolt jelenlegi- és ex-blogolvasómnak!
Kívánom, hogy mindenki házába beköszöntsön a Karácsony szelleme. Élvezzétek ki ezt a kis időt és töltsétek családotokkal, szeretteitekkel és erőltessétek meg magatokat pár nap erejéig és kerüljétek a konfliktusokat és a felesleges piszkálódásokat. (Úgy tűnik ’és’ túltengésben szenvedek.)
Ennyi volt az okítás, én sem vagyok az az egész decemberben Karácsonyi lázban égő figura, nem igazán lettem hagyománytisztelő emberként felnevelve, így nálunk ez az ünnep is minden évben olyannyira formabontó, mint amennyire jelentéktelen.
De az előbbi bejegyzésben leírtak nálunk is érvényesek és a szégyengyalázat műfenyőnktől eltekintve egész kellemesen telt a mai nap.
A nagy családi szeretetbe Olivért is bevontam egy kicsit, aki önként jelentkezett, hogy lefolytassa velem, a 2 évvel ezelőtt megkezdett Audrey Hebpurn filmekkel dúsított szentestét.
Idén a választás a ’Hogyan kell egymilliót lopni?’ c. filmre esett, ami ismét bájos, szerelmetes és elragadó.
Az Audrey Hepburn filmek által bemutatott világ minden alkalommal teljesen magával ragad és fogva tart órákon át. Az a tipikus álomszerű, szirupos, habos-babos álomvilág, amiben a többségnek sosem lesz része és talán néhanapján éppen ezért is tűnik olyan varázslatosnak az egész.
Még az igazán nevetséges, Karácsonyi Rambo szerelésemben is elegáns kishölggyé szelídültem, ami sajnos általában csak ideig, óráig tart.
Ennyit a mai napról.
Tekintsünk egy kicsit vissza a nem is olyan távoli múltba… szerda óta SZÜNET van. A nyári szünet óta ez a legjobban várt esemény, úgyhogy gondolhatjátok, mennyire a föld fölött repkedek nem egészen 3 napja. :)
Túl vagyunk a rettegett osztálykarácsonyon is, ami hozta, amit szokott… összefoglalván a történteket, maradjunk annyiban, hogy a húzottamnak tetszett a literes söröskorsó. Más értékelhetőt azonban nem sikerült találnom, bármennyire is kutattam valami használható dolog után.
A jeles eseményt suli után rendesen meg is ünnepeltük, azonban privát információkkal, ez alkalommal sem szolgálhatok. >.<
Ilyen hozzáállással azonban nem igazán jutunk előrébb ebben a bejegyzésben (sem).
Fogalmam sincs mit kellett volna még megemlítenem, amit eddig még ne említettem volna…
Nézzük csak… bármennyire is erőlködtem nem nyertem jegyet a magyarországi Rihanna koncertre. Szégyen és gyalázat.
Hétfőn nagy, össznépi karácsonyozást tartunk, ami a tavalyi évben azt hiszem elmaradt a szívműtétes mizéria miatt.
A Szilveszterem, fogalmam sincs hogyan alakul idén, lehet ezt is hagyományosan Grease nézéssel és netes virrasztással töltöm, mint az ezt megelőző 6 évet. (Régi filmek szerelmeseként néha annyira öregnek és elmaradottnak érzem magam.)
Na jó, meguntam.
Kezdek kinőni a blogolásból vagy inkább a blogolás kezd túlnőni rajtam?
Nem vagyok tisztában a szavak jelentésével.
Lehet koffeinmérgezést kaptam. Megint.
Zárásképpen egy egyáltalán nem karácsonyi klip, ami nem más, mint az Anti Fitness Club, Britney Spears feldolgozása, a ’Til the Worlds Ends’. Gondolom ez egy újabb szégyenfolt, de imádom az együttest, úgyhogy szemforgatást, pattogást és gúnyolódást arrébb lehet tenni és, ha nem tetszik meg lehet nyomni jobb oldalon az x-et a play gomb helyett.
;) Éljen az egyéni döntés szabadsága. (Ez sem tűnik értelmes mondatnak. -.-)
(néha a blog csak regisztrációval érhető el, személyes, jellembeli problémák miatt... ha olykor nem bírod ki nélkülem regisztrálj, ha annyira azért mégsem érdekellek, akkor várj 1-2 hetet, míg minden visszaáll a régi kerékvágásba...)
Kedvenc Idézetem
,,I'm not going to change the way I look or the way I feel to conform to anything. I've always been a freak. So I've been a freak all my life and I have to live with that, you know. I'm one of those people."
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss hozzászólások
Archívum