Mindenekelőtt ’Nagyon Kellemes Karácsonyi Ünnepeket Kívánok’ minden méltatlanul elhanyagolt jelenlegi- és ex-blogolvasómnak!
Kívánom, hogy mindenki házába beköszöntsön a Karácsony szelleme. Élvezzétek ki ezt a kis időt és töltsétek családotokkal, szeretteitekkel és erőltessétek meg magatokat pár nap erejéig és kerüljétek a konfliktusokat és a felesleges piszkálódásokat. (Úgy tűnik ’és’ túltengésben szenvedek.)
Ennyi volt az okítás, én sem vagyok az az egész decemberben Karácsonyi lázban égő figura, nem igazán lettem hagyománytisztelő emberként felnevelve, így nálunk ez az ünnep is minden évben olyannyira formabontó, mint amennyire jelentéktelen.
De az előbbi bejegyzésben leírtak nálunk is érvényesek és a szégyengyalázat műfenyőnktől eltekintve egész kellemesen telt a mai nap.
A nagy családi szeretetbe Olivért is bevontam egy kicsit, aki önként jelentkezett, hogy lefolytassa velem, a 2 évvel ezelőtt megkezdett Audrey Hebpurn filmekkel dúsított szentestét.
Idén a választás a ’Hogyan kell egymilliót lopni?’ c. filmre esett, ami ismét bájos, szerelmetes és elragadó.
Az Audrey Hepburn filmek által bemutatott világ minden alkalommal teljesen magával ragad és fogva tart órákon át. Az a tipikus álomszerű, szirupos, habos-babos álomvilág, amiben a többségnek sosem lesz része és talán néhanapján éppen ezért is tűnik olyan varázslatosnak az egész.
Még az igazán nevetséges, Karácsonyi Rambo szerelésemben is elegáns kishölggyé szelídültem, ami sajnos általában csak ideig, óráig tart.
Ennyit a mai napról.
Tekintsünk egy kicsit vissza a nem is olyan távoli múltba… szerda óta SZÜNET van. A nyári szünet óta ez a legjobban várt esemény, úgyhogy gondolhatjátok, mennyire a föld fölött repkedek nem egészen 3 napja. :)
Túl vagyunk a rettegett osztálykarácsonyon is, ami hozta, amit szokott… összefoglalván a történteket, maradjunk annyiban, hogy a húzottamnak tetszett a literes söröskorsó. Más értékelhetőt azonban nem sikerült találnom, bármennyire is kutattam valami használható dolog után.
A jeles eseményt suli után rendesen meg is ünnepeltük, azonban privát információkkal, ez alkalommal sem szolgálhatok. >.<
Ilyen hozzáállással azonban nem igazán jutunk előrébb ebben a bejegyzésben (sem).
Fogalmam sincs mit kellett volna még megemlítenem, amit eddig még ne említettem volna…
Nézzük csak… bármennyire is erőlködtem nem nyertem jegyet a magyarországi Rihanna koncertre. Szégyen és gyalázat.
Hétfőn nagy, össznépi karácsonyozást tartunk, ami a tavalyi évben azt hiszem elmaradt a szívműtétes mizéria miatt.
A Szilveszterem, fogalmam sincs hogyan alakul idén, lehet ezt is hagyományosan Grease nézéssel és netes virrasztással töltöm, mint az ezt megelőző 6 évet. (Régi filmek szerelmeseként néha annyira öregnek és elmaradottnak érzem magam.)
Na jó, meguntam.
Kezdek kinőni a blogolásból vagy inkább a blogolás kezd túlnőni rajtam?
Nem vagyok tisztában a szavak jelentésével.
Lehet koffeinmérgezést kaptam. Megint.
Zárásképpen egy egyáltalán nem karácsonyi klip, ami nem más, mint az Anti Fitness Club, Britney Spears feldolgozása, a ’Til the Worlds Ends’. Gondolom ez egy újabb szégyenfolt, de imádom az együttest, úgyhogy szemforgatást, pattogást és gúnyolódást arrébb lehet tenni és, ha nem tetszik meg lehet nyomni jobb oldalon az x-et a play gomb helyett.
;) Éljen az egyéni döntés szabadsága. (Ez sem tűnik értelmes mondatnak. -.-)
11 nap azért csak kellett, hogy rászánjam magam arra, hogy ezzel a 3 szavas kezdéssel írjak egy újabb szösszenetet.
Rossz blogger vagyok, rosszabb, mint eddig valaha, de mikor nincs idő, se ihlet írni, az nem feltétlenül rossz.
Pörögnek az események, én meg ismét csak kapkodom a fejem és néha a szám is tátva marad a dolgok alakulása láttán.
Ez a hét a szalagavató hete volt. Szinte minden csak erről, na meg az utána következő after party-ról szólt. Időközben kicsit ránk omlott az iskola is, de ez nem különösebben zavarta meg az iskola életét.
Pénteken volt a szalagavató, szervező osztály lévén pedig akadt némi feladatunk, valamint felelősség is rakódott a vállunkra.
Igazából egész szórakoztató volt bármilyen feladatot is kaptunk.
Az emberek tehetetlenségéhez és értetlenségéhez már korábban is hozzászoktam, úgyhogy nem volt túl nagy meglepetés, mikor erre újabb tanúbizonyságot nyertünk.
Ettől függetlenül is, sokkal jobban tetszett az egésznek a pörgős része, mikor is ruhákat hajkurásztunk a segítőkészségtől mentes végzősöktől.
A szalagavatóból nem láttam semmit, de nem is bánom különösebben. Elég lesz megélnem a sajátom, amit ezek után egyre jobban várok.
A szalagavatóról ennyit, az afterről pedig nem is tudom magam sem miféle véleménnyel legyek.
Ami jó volt az nagyon, ami sz*r volt, az menthetetlen.
Nem volt botrányoktól mentes éjszakája semelyik odalátogatónak sem, ami aztán betett a hangulatnak. Szomorú és felháborító, hogy például több szalagavatóst be sem engedtek a saját party-jára és, hogy ok nélkül pakoltak ki embereket a nagypofájú szervezők.
Megengedhetetlen stílust és eszközöket alkalmaztak, ami nem maradhat megtorlás nélkül, békés természet ide vagy oda.
Szóval D1 Club SUCKS!!!!!!
Negatív szájreklám megvolt.
A hangulat különben nem lett volna olyan rossz, összességében azért sikerült megszabadulnom pár kilónyi stressztől és ideggóctól, felszabadultam és jól éreztem magam ideig, óráig. Megfeledkeztem azokról, akikről akartam és csak azokkal foglalkoztam, akikkel eddig is.
Már régóta nem pazarlom az időmet olyanokra, akik nem érdemlik meg.
Történtek még dolgok, amikről jó szokásomhoz híven ismét nem beszélek, akik ott voltak úgyis tudják, akik nem, azok megmaradnak a békés tudatlanságban.
Az elkövetkezendő napokban visszazökkenünk az unalmas hétköznapokba és sodródunk tovább, amerre az ár akarja.
Jó ez. Szeretem azt, ahogyan most állnak a dolgok.
Újra a pozitív oldal a hangsúlyosabb, és amíg ez így van, addig más nem is érdekel.
Mert ilyenkor mindig eltiporhatatlannak érzem magam, történjék bármi is.
Többek között a Paparazzi, a Telephone, a Judas és a You and I c. remekművek méltó utódjaként megérkezett Lady Gaga legújabb videoklipje, a várva várt Marry the Night, ami nem mellesleg az énekesnő egyik kedvenc dala a Born This Way c. korongról.
A klip ismét provokatív, szemérmetlen és teljesen őrült.
A közel 14 perces rövidfilm Gaga egyik legkiválóbb és a nézettségi adatokat tekintve, valószínűleg heteken belül, egyik legnépszerűbb alkotása lesz majd.
Akinek nem volt- és valószínűsíthetően már soha nem is lesz ideje/türelme/kedve/hangulata Twilight könyveket olvasni (amit - megjegyezném rajongásom lassú, de valószínűsíthetően végleges felszívódásától függetlenül is - óriási hibának tartanék), azoknak, íme, egy kis rövid, de annál hatásosabb összefoglaló.
Hátha valakinek meghozza az olvasáshoz a kedvét.
Zseniális!!! :D
— Book 1. Twilight:
Edward: Hey.
Bella: OMG, I'm so silly. And horny.
Edward: Yes. I'm dangerous. I sparkle.
Bella: OMG you're a vampire!
Edward: Yes. Let's go play baseball.
James: I like your girl, Edward. Gotta eat her.
Edward: Roar.
James: Omnomnom Bella.
Bella: OMG I'm screaming in agony! Yes, I will be a vampire!
Edward: I'm gonna kill you, James! I'm gonna suck Bella as well. LOLJK you're not a vamp.
Jacob: Oh, hi there!
— Book 2. New Moon:
Edward: Oops, gotta go.
Bella: OMG don't leave me! OMG I'm so depressed and dying in agony again.
Jacob: Oh hi there! I'm a semi-naked shape-shifter! (I mean, a werewolf!)
Bella: OMG I don't miss Edward anymore, I love you Jake!
Alice: Edward is gonna kill himself!
Bella: OMG no! BRB Jake, you're not important anymore.
Edward: I'm going to do the worst ever. I will sparkle Italians to death.
Volturi: You suck.
Bella: OMG leave him alone!
Volturi: OK, leave now bitches.
Jacob: I love you, Bella.
Bella: OMG I love Edward more, bye!
— Book 3. Eclipse:
Victoria: I'm back, bitch! I'ma cut you!
Bella: OMG no!
Edward: I'ma protect you, dinner! (I mean, Bella)
Jacob: I want to kill her too!
Riley: I will kill you!
Bella: OMG I'm frozen!
Edward: Shit I'm so cold and can't get you hot.
Jacob: Move on bitch, I will warm this whore.
Victoria: You missed me bitches?
Edward: I killed James, you twat! Now you're dead!
Bella: OMG kiss me Jake! Kay, gotta go I'm marrying Edward.
— Book 4. Breaking Dawn:
Edward: I don't want to fuck you, Bella. Marry me first.
Bella: OMG shit, okay.
Jacob: My heart is broken!
Bella: OMG and so is my water! I've been prego for 3 days and now my baby is ready to go!
Edward: Oh no, a monster!
Renesmee: I'ma kill you, mom :3
Volturi: We're gonna kill that bitch, she's a monster.
Bella: OMG finally I'm a vampire! I'ma protect ma man and ma family and some other random bitches.
Volturi: Fine, you won.
Jacob: Bella I never loved you. I wanna fuck your daughter.
Alakulok. Még nem tudok írni, nem tudok beszélni, kommunikálni. Legalábbis ilyen formában nem. Pedig azt mondják névtelenül, arctalanul kitárulkozni egyszerűbb. Most valahogy mégis a valóság az, ami egyszerűbbnek tűnik. Mosolyogni azokra, akik mosolyt csalnak az arcomra. Nem foglalkozni azokkal, akik lelkileg próbálnak meggyilkolni nem létező tökéletességükkel.
A netes világom pedig… csak beszippant.
És én ülök és hagyom. Mindig engedek a csábításnak.
Sokkal több érzelmet vált ki belőlem ez a másik világ, mint az, amiben élek.
Mostanában angol fanfiction-ok olvasásával próbálom kikapcsolni az agyam. Menekülök attól a valóságtól, amiben annyira önmagam vagyok.
Érzéketlen. Egy ideje csak ezzel tudom jellemezni utóbbiban betöltött szerepem.
Még mindig fáj a szívem, érzem az ürességet…
De tudom, hogy egyszer elmúlik. Mert a kósza fénysugarak néha engem is megtalálnak.
Ez jó dolog… szükségem van a világosságra, mielőtt a szemem hozzászokik a sötétséghez.
Mielőtt megbolondulok a mellkasomra nehezedő súlytól.
Az önérzetességemtől és az általam választott ignorációtól.
A legnagyobb megpróbáltatás azonban nem is feltétlenül saját magam idiótasága.
Mégis tennem kell ellene. Mert az én felelősségem is.
Bár nem érzem azt, hogy ez alkalommal a ’Másért jót tenni’ elv bármiféle lelki kielégülést is okozna nekem.
Mégsem hagy nyugodni a vérem.
Néha magam sem tudom mit és miért teszek.
Ez a nyár lehet, hogy többet ártott, mint használt és csak én hiszem vakul, hogy a változás jót tett.
Jónak lenni nem kifizetődő. Hacsak a lélekbe nem költözik elégedettség általa.
(néha a blog csak regisztrációval érhető el, személyes, jellembeli problémák miatt... ha olykor nem bírod ki nélkülem regisztrálj, ha annyira azért mégsem érdekellek, akkor várj 1-2 hetet, míg minden visszaáll a régi kerékvágásba...)
Kedvenc Idézetem
,,I'm not going to change the way I look or the way I feel to conform to anything. I've always been a freak. So I've been a freak all my life and I have to live with that, you know. I'm one of those people."
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss hozzászólások
Archívum