KÖSZÖNÖM, ELÉG VOLT!

A bejegyzéshez drámai hangnem dukál.

Miért? Mond miért? Mit vétettem? A Sadie univerzum ekkora bűncselekménynek minősül?

Szeretném hinni, hogy van valami oka annak, hogy immáron 3. napja szivat a sors. De keményen.

A reggel telejsen jól indult. Hosszú idő óta újra vidáman és nagyszájúan érkeztem a suliba. Folytattam a szekrény dekorálását. Éneken szakadtam a röhögéstől Andy Padtárs beszólásain. A fogászaton tök jót dumcsiztunk Enivel. Olyan dolgokat tudtam meg róla és mondtam el neki, amiket eddig még nem. Fura, hogy lassan 1 éve ismerjük egymást és egy csomó dolgot nem tudunk egymásról... :S
Aztán jött a drámai fordulat.
Én annyira biztos voltam abban, hogy nem ér majd semmi megrázkódtatás. Aztán már vagy 10 perce várakoztunk az ajtó előtt és kezdett elkapni az ideg. Majd sorra kerültem. És jött a mondat, amitől rettegtem.
,,Hát ezt tömni kell!"
*kidülledtszemek*
,,Akkor adok 2 injekciót, utána 10-15 percet várni kell. Jó?"
,,Van más választásom?"
,,Nem igazán."
,,Essünk neki!"
Először is... 2? Ami a számba ment még nem is fájt, na de a szájpadlás... hát én azt hittem lefordulok a székről... Ami persze ennél is jobb,hogy lezsibbadt a fejem és ezt a többiek jó murinak tartották. Köszike az együttérzést. XD
A kellemetlen részletekről nem mesélek, csak annyit, hogy kaptam egy gyógytömést. 30-án vissza kell mennem, akkor ugyanis kiszedik. Ha hat, akkor jó nekem. Ha nem, akkor jön a gyökérkezelés. (Miért gondolom, hogy ez a valószínűbb?)
Persze az elmaradhatatlan fogszabályzó beutaló ezévben sem maradt el... de ehhez már hozzászoktam.

Szerencsére csak az utolsó 2 órát kellett átvészelni. Egy tesit, meg egy angolt. No comment!

Mivel kajálni nem kajálhattam 2 órán keresztül, ezért lemondtam a McDonald's-os tervemről és VK-nál benéztem a Match-ba, újságért. Persze Cosmopolitan pont nem volt. De anycim holnapra megveszi szvl, nesze, k*pd be sors!

A buszmegállóban a változatosság kedvéért megint összefutottam alkalmi dohányos barátunkkal. Hirtelen csak ott termett a hátam mögött én meg majdnem dobtam egy hátast. Aztán a buszon persze mellém ült én meg kijelentettem, hogy nem beszélek vele, mert a) anti suttyóságot gyakorlom lelkesen b) ő viszont nem, arra meg nem vagyok vevő...
Így csendesen utazgattunk egymás mellett. Aztán bűntudatom támadt, de min1. Nekem amúgy sincs gyakran lelkifurkám.

Itthon anycim rögtön kiakadt a fogszabályzós beutalón (mint általában mindig) és megint végighallgathattam az ,,Én tökéletesen megvoltam fogszabályzó nélkül is..." kezdetű szöveget, ami mivel nem érdekelt bementem a fürdőbe és az együttérzés hiánya miatt vagy az elmúlt 3 cseszett nap miatt egy kicsit kiborultam. De kb. 3 perc alatt letudtam és minden árulkodó bizonyítékot eltüntetve, máris kislisszoltam a feltünés legkisebb jele nélkül.

Holnap csütörtök. Már csak 2 nap. 1 jó napot igazán el tudnék viselni. Nagy kérés? Nyilván.