Annyi minden történt velem, hogy a hét eleje olyan távolinak tűnik így vasárnap estefelé, mintha legalább egy hónapja lett volna. Néha úgy érzem, mintha az élet kárpótolni próbálna az elmúlt időszak veszteségei miatt.
Vannak olyan területei az életemnek, amik valahogy sosem működtek rendesen. Nem segített rajtuk sem az olaj, sem az alkatrészcsere. Talán a jegelés megoldja majd ideiglenes a problémám.
Amit pedig felkínál az élet, azért lelkesen kapok és magamhoz ragadom. Ez az egy év a tapasztalás időszaka lesz. Ismerkedés új emberekkel, új lehetőségekkel, az életnek nevezett mókuskerékkel.
Egy kis felelősségvállalás, majd egy kis felelőtlenség… Jó lesz, új lesz.
Más lesz.
Azt mondtam nem változom meg. Maradok, aki eddig. De egy kicsit azért mégis más leszek. Akarva, akaratlanul is formálódom. Ahogy különböző tapasztalatoknak csapódom, úgy veszítek el és tapasztok magamhoz különálló darabokat.
Két dologban vagyok egészen biztos.
Mégpedig, hogy nem akarok félni és nem akarok megbánni.
Az új korszak hajnala óta egész jól tartom magam ehhez a két dologhoz. Egy bizonyos részig, minden a tudatosságról szól. Cselekedni és irányítani azt, amit lehet.
Alkotóként most nem vagyok termékeny. Mármint írni írok. Rengeteget.
De másra elég rég nem szakítottam időt.
Itt lesz az ideje visszazökkenni, mert ez a részlet nagyon hiányzik.
(néha a blog csak regisztrációval érhető el, személyes, jellembeli problémák miatt... ha olykor nem bírod ki nélkülem regisztrálj, ha annyira azért mégsem érdekellek, akkor várj 1-2 hetet, míg minden visszaáll a régi kerékvágásba...)
Kedvenc Idézetem
,,I'm not going to change the way I look or the way I feel to conform to anything. I've always been a freak. So I've been a freak all my life and I have to live with that, you know. I'm one of those people."