2013.08.19. 22:19, Sadie
Formázás
Kivételesen semmi csalóka nincs a címben.
Tegnap elkezdtem formázni az MP4-em, mert már ráfért a vérfrissítés. Kicsit féltem tőle, mert 4 GB tömény élvezet volt a playlist-em, mindemellett viszont egy csomó ’állandóan átugrom’ és ’nem aktuális’ kategóriás dal is volt rajta, így nem is olyan hasztalan a dolog.
Viszont nem kis meló az új rendszer kialakítása. Kiválogatni azokat a dalokat, amiket majdnem bármikor és bárhol képes vagyok meghallgatni.
A cél az élvezeti faktor növelése.
Olyan dalokat szeretnék, amik felüdítenek, feldobnak, vagy éppen megnyugtatnak, ha arról van szó.
Az első dal, amit rátettem, az Elton John méltán híres Your Song-ja, ezután pedig az óriási Paul McCartney gyűjteményemből szemezgettem. A ma esti terv a másik két végeláthatatlannak tűnő kollekcióm, a The Beatles, illetve a Glee végigböngészése.
Eleinte tényleg megijedtem az óriási feladattól.
De menetközben rájöttem, hogy ez annyira nem is bonyolult, hiszen, amelyik dalon gondolkodnom kell, az egyértelműen egy hájas, nagy nem.
Mellékesen kreatív szabadságra száműztem magam.
Megkaptam a vasárnapot és a hétfőt OFF-ként, így a keddi ünneppel együtt, 3 teljesen szabad napom van/volt, amit jótékony módon a kreativitásomra fordítok. Jól esik egy kicsit kalandozni elmém apró kis zugaiban. Kísérletezgetek és próbálom fejleszteni a már meglévő tudásomat. Készen kell állnom az újabb MOME-s megmérettetésre és ez csak így lehetséges.
Ma befejeztem az aquarelles Audrey projektem. Örülök, hogy belefogtam. A festés sosem volt erősségem, de ez esetben, első próbálkozásra, egész kellemes lett a végeredmény. Úgyhogy most ezen a vonalon próbálkozom egy kicsit.
A mai napon letelt a 3 hónapos próbaidőm is. Hihetetlen, hogy ennyi idő eltelt már. Ezzel együtt pedig mondhatni a nyár is odaveszett, ami miatt egyik szemem sír, a másik nevet.
Az idejét nem tudom annak mikor voltam nyaralni utoljára vagy csak szimplán strandolni. Nem is hiányzik az élmény, de, ha egy kicsit a dolog mögé gondolok, azért nem volt rossz régebben a gödi strandon hülyéskedni a medencében, pihenés gyanánt pedig, isteni félig erdei gyümölcsös, félig csokis csavart fagyit nyalogatni.
Igen, ha jobban belegondolok a strandolás abszolút a gyerekkoromat hozza vissza. Aminek mondhatni hivatalosan is vége.
Egyszer úgyis mind felnövünk.
Erről jut eszembe. Az általános iskolám osztálytalálkozót szervez.
Nem tudom elmegyek-e. Fogalmam sincs kijönnék-e még valakivel. Elég valószínű, hogy mindenki más is megváltozott.
Valószínűleg ők is felnőttek már.
Én pedig bármennyire is szerettem azt az osztályt, az emberek egy részét, nem voltam képes fenntartani a számomra fontos kapcsolatokat.
Lehet egy kicsit menekültem.
Love & Rockets,
Sadie