2010.08.03. 23:24, Sadie
Egy erőltetett bejegyzés
Mára összekapartam magam a leamortizálódott Saide állapotból, amiben már hetek óta leledzem. Egész jó érzés volt újra kicsit emberinek lenni. De nyilván ez az állapot nem fog állandósulni a szünet hátralevő részében. Nekem így jó, az együttesnek is jó, az oktatómnak szintén, a szüleimnek is. Remek. Téma lezárva.
A különleges alkalom egyébként egy csaj randi volt, törzshelyünkön a MANGO-ban. Ha tudnátok milyen finom áfonyás túró fagyit ettem… a kelyhem felét kitette. Mert megtehetem. :) A tegnapi kudarcba fulladt, nadrágvásárlási akcióm után mindenféleképpen.
Két elkényelmesedett vénasszonyként végigpletykáltuk az elmúlt hetek nagy történéseit, majd miután már szinte sajogtunk a sok üléstől továbbálltunk. Beköszöntünk az Illatvarázsba, még mindig kislányos reményeket táplálva a hőn áhított lila hajfesték iránt. Az akció csak félig mondható sikeresnek, ugyanis lila nem volt, de mivel hajszínező igen, ezért beértem a kékkel. Még nincs pontos dátum a kivitelezésre, mivel elég kétesélyes a dolog. Vagy holnap csinálom meg és meglepem a srácokat és a szülőket az idiótaságommal, vagy várok jövő hétig, hogy az oktatóm mégse nézzen totális elmeroggyantnak péntek délután, ha már rajta kívül mindenki más akként tekint majd rám. XP Ha már az elmeroggyantaknál tartunk… ma a nagy ,,Sadie-ből embert” projectem kivitelezése közben majdnem elkéstem az együttes próbájáról, így vittem magammal a körömlakkomat, hogy majd amikor lesz, rá alkalmam feldobom. Persze nem nagyon volt. Így végül odáig jutottunk, hogy drága Oli barátom csinálta meg a körmeimet. A végeredmény még jóindulattal sem mondható elviselhetőnek. De a szándék a fontos. Oli pedig mostanában nagyon rendes, éppen a barátkozási hajlamát gyakorolja rajtam. És meg kell, mondjam, nagyon jól csinálja. A kezdeti kellemetlenségek után nem gondoltam volna, hogy egyszer még ilyen fontos szerepe lesz az én kis életemben. Nagyon sokat köszönhetek neki, az elmúlt napokban elmondhatatlan mennyiségű támogatást, megértést és jókedvet kaptam tőle.
Hálám végtelen, peace, cuki plüss koalamaci halmok meg egyéb.
Dojkától szülinapi ajándék gyanánt kaptam egy tiarát, amiben egész este szambáztam a folyosón. Van egy olyan érzésem, hogy itthon nem értékelték eléggé az erőfeszítésemet, pedig én mindent megtettem, hogy apci jó születésnapi hangulatba kerüljön. Majd jövőre. XP
Ma végeztem a Weeds-sel. A búcsú érzékeny volt, de mivel az új rész augusztus 16-án jön ezért nem sírom tele a párnám. És máris találtam új darát. Holnaptól régi kedvencemnek, az NCIS-nek veselkedek neki a legelső részektől, egészen a hetedik évad végéig. Ha jól haladok vele, akkor a nyolcadik évad kezdetét már élesben tudom nézni a többi nagy kedvenccel egyhuzamban. Ha megunom, akkor lépünk egyet tovább és a pótmegoldáshoz, a Desperate Housewives-hoz nyúlunk. Edie halála óta teljesen elvesztem, így nem ártana a felzárkózás, illetve természetesen a folytatás is érdekelne már, amit a TV2 viszont nem nagyon akar nekem megadni. Hát majd meglátjuk.
Most csak ennyi fért ki a csövön, sajnálom, de nem vagyok formában. Tiszta álomkóros vagyok már három napja. Most is csak muszájból írtam, ami szerintem meg is látszik, de csak nem haraptok meg, ha már enni adok nektek. Ez de sz*r hasonlat volt.
pápá.
xd
|
Kellemes szórakozás lehetett.:)) A tiarát megnéztem volna a fejeden!:D Most itt vigyorgok, tuti tetszene.:D
Mint észrevehetted, visszafelé kezdtem kommentelgetni, de nem tudok most a végére járni.:( Nem jelentkeztem be, merő lustaságból és mert bejelentkezve a fejléc eltűnik és kb. az oldal felét elfoglalja valami hülye hirdetés.:S
Megnéztem Rob filmjét, bőgtem a végén. :D Szándékozom röviden blogolni róla. Szándékozom. Ehem.