2010.08.21. 22:32, Sadie
Pezsgőbuborékok
Most, hogy letudtam a kötelező(en eltűrendő) autóvezetősdis bejegyzést itt az ideje, hogy egy valamivel színesebb formában teljes körű tájékoztatást adjak miss sadie-mazie uuuuuuunalmas hétköznapjairól.
No, vágjunk bele!
Tegnap előtt (azt sem tudom milyen nap volt) nagy véletlenek sorozatának köszönhetően összefutottam Sebivel. Először elmentünk egymás mellett, azután, mint a béna klisékkel teli filmekben megfordultunk és megjátszottuk mennyire is örülünk egymásnak. Nem volt őszinte a mosoly, egyetlen gesztus sem. Azok után, amiken keresztülmentünk ez teljesen érthető. Bántottuk egymást ott, ahol csak értük. Végezetül mégis ő rúgott belém hatalmasat, de valamilyen szinten megérdemeltem. Leszámítva azt, hogy már előtte is a földön feküdtem.
Mivel valamilyen szinten több bennem a mazochista hajlam, mint az átlagemberekben, ezért nem utasítottam vissza, mikor meghívott egy italra. Beszélgettünk sok mindenről. De a Téma nem jött elő. Már nem haragszom rá. Ha ő nincs, nem ismerem meg sem a zitust, sem az Emsét, sem pedig a Vikót. És ha ők nincsenek, valószínűleg a Prclss Lllby még mindig csak egy szép álom lenne. Abban azonban biztos vagyok, hogy mi ketten barátok már sosem leszünk.
Ezt is megbeszéltük. És igazat adtunk egymásnak. Életünkben először. :)
Tegnap (augusztus 20???? nem vagyok tisztában a napokkal) jó családi szokásunkhoz híven megint elkerültünk mindenféle rendezvényt, amivel esetleg egy kicsit kikapcsolódhattunk volna. Életemben egyszer voltam augusztus 20-ai banzájon, akkor sem az ősökkel. És még nekem mondják, hogy mennyire begubózódott életet élek. Annak ellenére, hogy nem mentünk sehová természetesen meg kellett említeni, hogy délig aludtam, ami mint tudjuk megbocsáthatatlan bűn, főleg, ha az ember a rákövetkező három napban előreláthatólag nem ér rá aludni. *ironikus* Még csoda, hogy azért senki sem szólt meg, hogy háromkor ebédeltem. :P Délután ki lettem vezényelve a repülőtérre autós, félelemterápia céljából, ami ugyan bejött, de értitek… :P A nap ,,érdekessége” a Dunakeszin repcsiző Besenyei volt, a csodaszép Red Bull versenygépével, amivel nagyzolt egyet azelőtt a tíz ember előtt, akik véletlenül kikeveredtek a nagy semmi közepére.
Felénk is volt valami felhajtás, ami most copy a la twitter (ha beszól, egy franciás leütöm xd): aug. 20. keszin: egy plüss víziló buzdítja vonatozásra a vállalkozó szelleműeket, miközben a fekete v. fakó dió c. dalt énekli egy noname banda
Ehhez többet nem is fűznék hozzá, három percig sem bírtuk és inkább hazajöttük. Itthon végre sikerült nekem is és mancinak is rászánnia magát a hajfestésre, így végre újra csodás vörösben pompázik a hajam. :)
Ma pedig… a kötelező kocsikázásból fél 10-re estem haza. Megismerkedtem egy másik tanuló csajszival, akivel összevont minket az oktató és így amellett, hogy több időnk volt Vácon kocsikázni (aminek mindketten marhára örültünk) még meg is figyelhettük egymást. Mindenféleképpen hasznos volt és elég szórakoztató. Egyikünk sem arról híres, hogy hagyná magát és megkukulva hallgatná az oktató poénos, olykor piszkálódó megjegyzéseit, így szegény kapott két oldalról rendesen. :)
Miután hazaértem mancim berángatott minket az Ocsmányba, de mivel bővítettük az itthoni Gösser ellátásomat, ezért hamar felengedtem. XP Tudják, ám itthon mivel lehet engem lekenyerezni.
Ezután felmentünk Pestre szülinapolni (tudom, hogy nem létezik ilyen szó, de ha a Word még egyszer aláhúzza, nagyon mérges leszek!!!). Szerencsére nem volt hatalmas családi összeröffenés, (az csak szeptemberre várható…) így elég nyugodt és jó hangulatban telt el az a pár együtt eltöltött óra. A 2 hetes fogyómnak azonban hála ennek a napnak lőttek, ugyanis rendesen meg lettem etetve minden sz*rral, amire semmi szüksége nem lett volna az én kis fejlődő szervezetemnek. Próbálkoztam a gyógyszeres és a fogkefés megoldással is, de eddig egyik sem jött be, úgyhogy bízom a csodában.
A mai nap pozitív élményei közé írható, hogy megtaláltuk Dunakeszi legjobb fagylaltozóját. Ideje volt már. Úgy tűnik a Mango-s időknek vége, legyen az akármilyen közel is és legyen ott akármilyen finom is a túrós fagyi, a Bírót képtelenség lepipálni. Eddig csak a süti miatt zengtem róla ódákat, de úgy tűnik ez mától megváltozik. (o-hhh-oooo az a Cherry mania)
Jelenleg idegbeteg hangulatban irogatok keresőprogramok tucatjaiba mindenfélét, aminek köze lehet Katy Perry, Teenage Dream című albumához. Ugyanis a korong már napok óta megjelent, de eddig minden linket töröltek, ami hasznomra lehetett volna. Fel kellene tennem a Torrent progim, de miután legutoljára azt használtam, a gépem lefagyott, majd újraindítás után bemondta az unalmast. Így még nem nagyon akaródzott használatba venni. De mivel türelmetlen vagyok valószínűleg ez lesz az egyetlen célravezető megoldás.
Végre könyvügyileg újra jól állok, jelenleg öt darab is várakozik arra, hogy felfaljam. Ma megkaptam a jelenlegi nagy kedvencem, a True Blood 5. és 6. részét, illetve a The Vampire Diaries mind a három eddig megjelent felvonását. Biztos azokkal a kötetekkel kezdem majd az olvasói maratont, mert hazánkban is kezd kitörni a TVD mánia és, ha innentől mindenkitől ezt kell hallgatnom hónapokon keresztül valószínűleg elég hamar leakadok majd a témáról.
Végül, de nem utolsó sorban: Örömmel jelentem be, hogy készülőben van az együttes MySpace oldala. Ez azért jó, mert oda fel tudom majd tölteni a próbán felvett dalainkat, illetve ha lesz majd érdeklődés akár vlogolhatunk is a próbák helyszínéről. Felkerülhet biográfia, fényképek és megismerkedhetnétek a tagokkal. Akár interaktívvá is tehetnénk a kommunikációt. Még nem tudom, az oldal mikor készül el teljesen, Olival rajta vagyunk az ügyön és elhihetitek, amint készen lesz, ti lesztek az elsők, akik értesülni fognak róla.
Most ennyi fért ki a csövön. ;))
Gibbson timeeeeeeeeeeeeeeeeeeee!
Csókcsók
Sóhaj. Piszok dolog beszólogatni, hogy "begubózol", ha egyszer...
Remélem lesz időd olvasni! A myspace oldalt nagyon várom!:))
Na rohanok,mert öcsém cseszetet.:D