Már alaposan benne vagyunk rémálmaim hónapjában, a sosem várt februárban.
Az első hét szódával elment, a sorsom viszont e hétre utolért, úgyhogy a borzalom járat idén sem kímél, bármennyire is próbálkozott a megtévesztéssel.
Nem gond.
Tavaly is túléltem és átkozott szökőév ide vagy oda, ez idén sem lesz másként.
A borzalmas hónap ellenére kétféle történelmi pillanat részesévé is váltam és ez által válhattok eme csodálatos pillanatok részeseivé ti is.
Első olvasatra csak szánalmas kis életem bizonyítékai lesznek, AZONBAN nekem naptárba beírandó, telefonba feljegyzendő események.
Elsőként majdnem sikerem rövid története: Kínkeserves, 6 órás, matektanulós merényletem 4% híján majdnem kifizetődött.
Ahhoz képest, hogy a 0%-ról vágtam bele a Trigonometriával való ismerkedésbe, az az 56% nem is annyira borzalmas, de természetesen a bennem lévő maximalizmus bökdös belülről, amiért csak ¾-et kaptam és nem 4-est.
Ugyanis nem, egyáltalán nem mindegy.
6 óra.
Ennek ellenére, azért bődületes, matek tanárt lábáról ledöntő pillanatokat okoztam a 2-esnél színvonalasabb témazárómmal.
Ennek örömére, szóljon az Oshikuru, ami már csak a matek tanár indulóként él a köztudatban mi felénk. Mármint, azok között, akik be vannak avatva.
A másik hűdenagydemégsem hír, hogy 2 és fél év után csak rászántam magam és elmentem fodrászhoz. A változás nem eget rengető, a rózsaszín pedig hétvégén ismét átveszi a szőke felett az uralmat… de legalább már nem vetekedik a hajam egy ősember loboncával. Ami azért sosem hátrány.
A héten jelentkeztem előrehozott angol érettségire. Nincs visszaút, már nem lehet meghátrálni. Áprilisban osztályozó (+különbözeti) vizsga, majd egy hónapra rá (?) érettségi.
A pro és kontra listám végeredménye szerint azért ez a helyes döntés, mert így jövőre már alapból -1 tantárggyal kell majd megszenvednem. Idén még mindig több dologra emlékszem hála a nyelviskolás terrornak, az angolul olvasott fanfiction-ok tömegének és folyamatos hétvégi ismétlésekkel, tesztmegoldásokkal és memoritermagolásokkal nem lesz lehetetlen a felkészülés, ha időben elkezdem.
Arról nem is beszélve, hogy szokni kell a stresszhelyzeteket. A tavalyi köztes vizsga már valami érettségihez hasonló dolog volt, de az előrehozott már felér egy rendes érettségivel, úgyhogy idő előtt megtapasztalhatom, mire kell számítanom a jövő évben.
Magának az érettséginek pedig pozitív érzelmekkel megyek neki, annak ellenére, hogy stresszhelyzetekben a teljesítőkészségem a béka popója alatt van… ideje, hogy megembereljem magam, mire oda jutok, hogy szembenézzek a rám váró zord világgal.
És, ha már zordság, meg érettség, meg miegymás… Előző hétvégén apának felvázoltam továbbtanulós terveimet és meg kell mondjam egyáltalán nem azt a reakciót kaptam, amit vártam.
Az, hogy 110%-os az itthoni támogatottság, az gyenge kifejezés.
Tény és való, hogy apa a közgazdász pályára szánt és B verziónak ott van az a lehetőség is, főleg, hogy oda, ahova én szeretnék menni, nehéz bejutni. (De nem lehetetlen és mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy elsőre felvegyenek a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemre.)
És ez volt a nagy leleplezés helye. Igen, a Moholyra szeretnék felvételt nyerni, méghozzá textiltervezésre.
Általános iskolában kb. 4 éven keresztül tervezgettem ezt a fajta jövőt magamnak, 8-ban majdnem a Modell Divatiskolában kötöttem ki, aztán a sors mégsem ezt hozta nekem.
Azonban a károlyiban és a közgazdaság árnyékában elöltött évek során letisztult a kép és bizonyossá vált, hogy ez az, amit mindig is akartam.
Tervezni, alkotni, gazdagabbá tenni a környezetem…
Sosem tudtam magam elképzelni a kreatív világon kívül, mikor a divatot bedobozoltam, akkor is a művészet vonzott.
Ha pedig az A terv nem sikerül, apuval kieszeltünk egy nagyon furfangos B tervet is. De az A-nak már alapból sikerülnie kell, úgyhogy a B-t még csak megemlíteni is felesleges.
A Radnótis pofont pedig ideje egy életre elfelejteni. Sokkal fontosabb tapasztalatokat szereztem a károlyiban, mint amilyeneket ott szerezhettem volna, ez 100%.
Love & Rockets,
Sadie
(P.S.: merry drága, köszönöm a hozzászólásaidat, annyi érdekes és jó dolgot írsz, természetesen mindet elolvastam, de a reakcióidőm elég hosszú. Ígérem, ismét rászánom magam a válaszolgatásra!:) )
Gusztustalan ez a február, de hamarosan végre vége.
:)
Valóban nem egyszerű első körben bejutni. Tervezem, hogy megyek előkészítő tanfolyamra, ahol elsajátíthatom majd a felvételihez szükséges dolgokat és remélem rengeteg szorgalommal és gyakorlással lesz esélyem bekerülni első alkalommal. Nem igen szeretnék egy évet halasztani és olyasmivel foglalatoskodni addig, ami nem köt le fele annyira sem, mint az alkotás, a divat.
De majd meglátjuk.
Reméljük a legjobbakat és azt, hogy a fanatikusságom elég lesz. :)
Szülői támogatás nélkül nem is tudom mihez kezdenék. Meg is becsülöm, remélem meg lesz az előnye.
A nagybátyád igazi tudáséhes, művészvénával megáldott zseni lehet. Szeretem és mélyen tisztelem az olyan embereket, akik ennyire érdeklődőek és olyan dolgokkal foglalatoskodnak, amik örömöt szereznek nekik. Fontos, hogy az ember harcoljon a számára értékes dolgokért és ez lehet akár maga a tudás, az alkotni vágyás is.
Idén rajtam is sikerült kifognia ennek a redva hónapnak.:((
Az előrehozott érettségi szuper ötlet! Egy gonddal kevesebb marad a következő évre.:) Most friss a tudásod is!
Úgy örülök, hogy támogatják otthon a terveid!:))) A támogatás sok erőt tud adni!! Drukkolok az egyetemhez! Rokon és ismerős is járt oda, amikor még iparművészeti volt a neve, a többség csak 2-3x-ra jut be. Képzeld, nagybátyám is textilszakon végzett, de neki az nem az 1. diplomája volt (többek közt rajztanár, és talán a 3 v. 4 volt neki a Moholy, igazi diplomagyáros :D) Mivel régóta dédelgeted, legalábbis úgy tűnik, szerintem minden esélyed megvan, csak jó alaposan fel kell készülni! Elég fanatikus vagy hozzá, jó értelemben véve!:))))
A válaszok meg... hát még mindig nem a mienk Hermione időnyerője (vagy mi a neve annak a bigyónak), anélkül meg nehéz.:D
1
Oldalnév:Sadielicious Téma: személyes, média blog Szerkesztő: Sadie Elérhetőség:@ Nyitás: 2008. január 28. Költözés: 2009. szeptember 29. Design: ver. 14 by Sadie Program: Adobe Photoshop CS3 Extended Ajánlott Böngésző: Google Chrome Ajánlott Felbontás: 1366x768
(néha a blog csak regisztrációval érhető el, személyes, jellembeli problémák miatt... ha olykor nem bírod ki nélkülem regisztrálj, ha annyira azért mégsem érdekellek, akkor várj 1-2 hetet, míg minden visszaáll a régi kerékvágásba...)
Kedvenc Idézetem
,,I'm not going to change the way I look or the way I feel to conform to anything. I've always been a freak. So I've been a freak all my life and I have to live with that, you know. I'm one of those people."
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss hozzászólások
Archívum
Gusztustalan ez a február, de hamarosan végre vége.
:)
Valóban nem egyszerű első körben bejutni. Tervezem, hogy megyek előkészítő tanfolyamra, ahol elsajátíthatom majd a felvételihez szükséges dolgokat és remélem rengeteg szorgalommal és gyakorlással lesz esélyem bekerülni első alkalommal. Nem igen szeretnék egy évet halasztani és olyasmivel foglalatoskodni addig, ami nem köt le fele annyira sem, mint az alkotás, a divat.
De majd meglátjuk.
Reméljük a legjobbakat és azt, hogy a fanatikusságom elég lesz. :)
Szülői támogatás nélkül nem is tudom mihez kezdenék. Meg is becsülöm, remélem meg lesz az előnye.
A nagybátyád igazi tudáséhes, művészvénával megáldott zseni lehet. Szeretem és mélyen tisztelem az olyan embereket, akik ennyire érdeklődőek és olyan dolgokkal foglalatoskodnak, amik örömöt szereznek nekik. Fontos, hogy az ember harcoljon a számára értékes dolgokért és ez lehet akár maga a tudás, az alkotni vágyás is.