2012.02.27. 20:37, Sadie
Tisztelj, és akkor majd én is téged!
Azt mondják a diákokra, hogy pofátlanok és azt gondolják övék az egész világ. Nem törődnek semmivel, nem tisztelnek senkit…
Ezeket általában a buszon folytatott, élet filozofikus eszmefuttatásokból szűröm le alkalomadtán, mikor nem üvölt a zene a fülemben, mert tanulok vagy, mert társaságom van.
Már lassan 4 éve utazom busszal minden áldott hétköznap és azt kell mondjam, az általánosítás még mindig nem fedi le a teljes valóságot.
Éppen ezért nem állítom azt, hogy a diákok mindig átadják helyüket az idősebbeknek, vagy segítenek a babakocsi leszállításban, ésatöbbi, ésatöbbi, ésatöbbi.
De nem kell annyira félteni az idősebbeket sem, hiszen közöttük is akad nem egy, nem kettő olyan, aki a diákoknál is pofátlanabb.
Láttam már olyat, hogy egy idős ember szó szerint lerántotta a diákot a busz lépcsőjéről, mert a sor másik oldaláról akart felszállni, előtte. Löktek már neki a korlátnak, nehogy hamarabb leszálljak annak ellenére, hogy én végigálltam az ajtóban az egész utat, míg az agresszív fajtája ült, olvasta a magazinját és nyammogta a sajtos pogácsát.
És ez alatt a pár évnyi alkalom alatt kötöttek is belém már jó páran.
Lehet, hogy 2 évvel ezelőtt még szó nélkül hagytam és még én kértem elnézést még abban az esetben is, mikor nem csináltam semmit, csak felálltam egy megállóval korábban.
Mostanra azonban, csakúgy, mint semmilyen más szituációban sem, az ilyen helyzetekben sem húzom be fülem, farkam és hagyom, hogy áttapossanak rajtam és hagyjanak kellemetlen szituációban.
Tavaly már volt erre precedens, mikor a bliccelő, a saját lábában megbotló nőnek nem adtam át a helyem és ezért, egy másik nő belém kötött, hogy ez mekkora tiszteletlenség.
Hogy ezért tart ott a világ, ahol, hogy ezért verik a diákok a tanáraikat és, hogy az olyanok, mint én ölik meg a szüleiket, késelik meg az osztálytársaikat.
Az ilyen alaptalan rágalmazásokat senki mástól nem tűrném el, nemhogy egy idegen, ingyen utazó, nyugdíjastól, akinek kb. annyi dolga volt egész nap, hogy vásárolgasson a piacon. (Előítélet, tudom.)
Egy évre erre az estre újfent derült égből villámcsapásként ért, mikor egy harmincas nő nehezményezte a tanulási stílusomat.
Dojkával utaztunk hazafelé, én meg útközben próbáltam memorizálni, félhangosan az üzletgazdaságot. Dojka mellettem mindeközben a körméről kaparta a festéket. Szóltam neki hagyja abba, mert a.) tönkreteszi ezzel a körmét, b.) mert idegesít.
Erre hátrafordul az előttem ülő nő – felhagyva a sminkeléssel - és megszólal: ,,Engem meg az idegesít, hogy már nyolcadszor ismétled meg ugyanazt a mondatot!”
Már ekkor vérszemet kaptam, de megpróbáltam megőrizni a nyugalmam, végül is a felesleges veszekedés senkinek sem használ.
,,Miért baj az, hogy én tanulok?” – jött az ártatlan kérdés, amire ő azzal jött nekem, mennyire idegesítő, hogy állandóan ugyanazt szajkózom. Ezt a mondatot még vagy hatféleképpen elismételte, amire még mindig viszonylag nyugodtan közöltem vele, hogy szabad országban élünk, azt csinálok, amit akarok, ha nem tetszik, a busz tele van szabad helyekkel, üljön át.
Szerencsére pont ezután megcsörrent a telefonom, így a vita nem folytatódott tovább.
Leszálláskor azonban még hajtott a vérem és csak azért is odaszúrtam neki, hogy ha legközelebb valami problémája akad, akkor, ha kulturáltan közli azt, akkor majd abbahagyom bármi is az, amivel irritálom. (Kivéve, ha a hajam zavarja, az ellen nem tehetek semmit.)
Ez őt lepte meg, de nagyon, motyogott valami olyasmit, hogy ő aztán kulturáltan kért, én meg lezártam a dolgot azzal, hogy abban az esetben adom meg neki én is a tiszteletet, ha ezt tőle is megkapom.
Nem fogok én másképpen viselkedni vele, mint egy Dívával, a ’Dívák Klubjából’, ha ő rám támad a semmiből, csak mert neki rossz napja van, mert nem működik az iPhone-ja vagy, mert az eljegyzési gyűrűjéből kiesett a gyémánt.
Alapjáraton nem szeretem a semmirekellő, életképtelen embereket, na, hát még akkor, mikor unalmukban belém kötnek.
Újabb rövid szemelvényt olvashattatok Sadie a nem szende c. kalandregényből.
Love & Rockets,
Sadie
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss hozzászólások
Archívum