2012.06.21. 23:26, Sadie
Egy ideje már nagyon kerülgetem a forró kását, de úgy tűnik, csak nem úszom meg ezt a történetet sem…
Muszáj kiadnom magamból (egy részét legalábbis), hogy összeálljon a kép.
Ez kb. úgy hangzik, mintha hánynom kéne. És ez nem is áll olyan messze a valóságtól.
Kezdjük mindennek a legelején.
Egy ideje áltatom magam. Olyan profin, hogy körülbelül két héttel ezelőttig fel sem tűnt. Akkor azonban, mintha megvilágosodtam volna. Jött az isteni fény, a szikra, mindegy hogy nevezzük, de a hályog csak lehullt a szememről és megláttam azt, ami már ki tudja mióta előttem hevert.
Önmagammal már őszinte vagyok.
Ezzel pedig az a gond, hogy az igazsághoz mérten vannak vágyaim.
A probléma pedig az, hogy patthelyzetbe kerültem.
Ha jobbra lépek, az túlságosan kockázatos. Mindazonáltal, hogy szörnyen viselem a visszautasítást, túl sok minden forog kockán. Van, ami jó úgy, ahogy van. Olyan megszokott és kényelmes. Ha az ember változtat rajta, már sosem lesz olyan, mint azelőtt.
Ha pedig balra lépek, az túlságosan fájdalmas. A szívem különben sem enged ennek a lehetőségnek. Lényegtelen, hogy az agyam milyen okosan érvel.
(Mintha az előző bejegyzésben erről már írtam volna…)
Úgyhogy patthelyzet.
Marad a ,,mi lett volna, ha…” kezdetű mondatok halmozása, amiben már van gyakorlatom.
Lehetőségek, amelyekkel nem él az ember. Nincs is ennél rosszabb. De sajnos elkerülhetetlenül gazdagodunk mindnyájan egy-két ilyennel, ami aztán később végig kísér minket egész életünkben.
Én négy éve folyamatosan ezekkel a mondatokkal szembesülök, és sokszor kívánom, hogy bár lenne egy időgépem és változtathatnék dolgokon.
Akár egy szó, egy gesztus… és lehet, már nem itt tartanék.
Szóval mi is ez a nagy katyvasz halmaz, amit megint rátok zúdítok?
A nyamvadtabbnál is nyamvadtabb, a nagy semmi kifejezéssel illethető szerelmi életem 162. fejezete.
Túlzás lenne a nagy SZ betűs szót ellőni, remélhetőleg ez is valamiféle idióta fellángolás, ami majd szépen elcsendesül, mint eddig bármelyik másik.
Addig meg majd csak lesz valahogy.
Majd veszek egy macskát.
(És még csak írni sem tudok rendesen...)
Love & Rockets,
Sadie