De nem cseszel ki velem drága február, még van egy heted + egy napod, utána neked véged…!
Egy évig nem találkozunk.
Háhá.
Most kis pozitív bomba vagyok… tart majd ideig, óráig, de addig kiélvezem…
Ne kérdezzétek miért, fogalmam sincs.
Nagyon okom nem volt örömködni a héten sem, max ha mégis, akkor azért, mert egy csomó óránk elmaradt.
Persze fontos az is, hogy felfedezzük az élet apró örömeit a sok, rossz dolog között…
Holnap például X-estére megyek.
Végre felpezsdül az élet Dunakeszin is egy csöppet… jön az én régi nagy szerelmem a Csabi is, akit még a Popdaráló alatt szúrtam ki magamnak anno.
A többiek ezek után nem is nagyon érdekelnek, de persze azért kíváncsi leszek arra, hogy pl. Király L. Norbi hogyan őrül majd meg a színpadon, hogy milyen dal közben nyomja majd fél órán keresztül sajátos mű merev mosolyát a Tomi és, hogy Veca milyen dallal fogja elérni, hogy borsók peregjenek a hátamon.
Nem tudom miért pont erre a 4 emberre esett a választás, de remélem nagy show-t nyomatnak majd nekünk.
Egyetlen hátulütője a dolognak, hogy vasárnap lesz, méghozzá este, de hát ennyi áldozatot bőven megér a dolog.
Remélem jó lesz!
Egy kis hét végi/hét eleji buli sosem lehet rossz…
A másik koncertes dolog március 19-én lesz esedékes.
SP Nagykoncert, a Sportmaxban… whááá… jegyünk még nincs… áhhhh. xd
A Sportmax-hoz eleve fűződik pár igen kellemes élményem, úgyhogy külön öröm, hogy ott lesz.
A távolság miatt kicsit necces a dolog, de mivel a koncert szombaton lesz, és mivel egy ideje már felfedezték az autót ezért nem okoz majd nagy problémát a hazajutás. És ha esetleg mégis, Taxival is elmennék… az év legnagyobb bulija lesz.
Az a nagy büdös helyzet, hogy hiába húzza sok ember a száját SP neve hallatán egyszerűen jó a srác.
Lehet utálni azért, mert mások teszik vagy inkább utat engedni a belső hangoknak.
Erről ennyit. :)
Szóval jelenleg ez a két dolog tart lázban.
Ott van még egy év végi Rihanna koncert is a levegőben, de azt már nem biztos, hogy elbírná a pénztárcám. Pedig Rihanna-ra is rá vagyok kattanva a Rated R-es korszaka óta.
Előtte ugyanannyira utáltam, mint anno SP-t… érdekes dolgok ezek. xd
Továbbá…
A héten megint megkaptam a magamét.
Erről az előző bejegyzésben írtam röviden.
Visszagondolva a dolgokra ez tiszta röhej. Most is mosolygok rajta. Ez már tényleg a legalja.
És még, hogy én meg a zsú vagyunk ott… kikérem magunknak!
Nem is mondok többet az esetről, megtartom inkább magamnak.
Mindig a hatalmas szám kever bajba.
Nem baj, növeljük azon emberek számát, akik nem szólnak hozzám azért, mert megbántottak. xd
Ez de hülyén hangzik... Pedig nem írtam el.
No, jókedvem tetőfokán azt hiszem, jön a következő bejegyzés 3 db klippel.
Már egy ideje el akartam hozni ezt a 3 kedvencet, de eddig nem nagyon volt rá lehetőség.
Boldog Anti-Valentin napot mindenkinek, akit soha nem szeretett senki és aki sosem érezte milyen az, ha viszont szeretik.
Boldog Anti-Valentin napot mindenkinek, aki minden évben megígérte magának, hogy jövőre kerít maga mellé valakit, de ez a mai napig nem sikerült.
Boldog Anti-Valentin napot mindenkinek, aki csak az apukájától kapott csokit.
Boldog Anti-Valentin napot mindenkinek, aki a barátaival ünnepelt.
Boldog Anti-Valentin napot mindenkinek, akinek még csak barátai sincsenek.
És Boldog Anti-Valentin napot mindenkinek, aki hozzám hasonlóan a délutánját a sarokban töltötte pár citromos martinis pohárral, összeveszve mindenkivel, akit 50 km-es körzetben megtalált.
Akinek újfent bebizonyosodott naivsága, az emberekbe vetett hite pedig a mai napon véget ért.
Több tőr már nem fér a hátamba, hiába keresitek a helyeket.
Köszöntem a mai napot is.
Csak tudnám mi a f*szt csináltam már megint.
Mondjuk nem én mondtam újfent ellent magamnak.
Én nem tagadtam meg az elveimet.
Minden félévben legalább egyszer közösködni kell az osztállyal és kötelező jelleggel el kell látogatni színházba és múzeumba.
Ez önmagában nem lenne rossz, jót tesz az embernek egy kis művelődés, és ha olyan helyekre és olyan előadásokra, kiállításokra juthat el, amikre önálló jelleggel biztosan nem menne.
Csak, ha az ember ritka sz*mét emberekkel van összezárva, nehéz megtalálni az élvezetet ezekben a programokban.
De kezdjük a legelején…
A suli után viszonylag jókedvűen telt a délutáni készülődés.
És poén volt az is, ahogyan Dojkával az éjszakában kóvályogtunk…
Aztán történt egy és más, amire nem térnék ki.
Apró dolgokkal is meg lehet bántani bárkit… de ne mimózáskodjunk.
A napnak ugyanis volt egy ,,hatalmas” poénja, ami nyilván legalább még egy hónapig olyan k*rva vicces lesz, hogy az elmondhatatlan.
Sikerült 7 embert felültetni a kakasülőre, hogy azok az égvilágon semmit se lássanak, és véletlenül se élvezzék az egyetlen osztályprogramot, amire elmerészkednek.
Persze ment lentről a röhögcsélés, az integetés, a sugdolózás és a bemutogatás ezerrel…
Én is nevettem. Nagyon vicces volt. Röhögni a semmin…
Mondhatnánk, hogy vannak véletlenek, hogy február van, hogy paranoiás vagyok, hogy mégiscsak rólam van szó…
Csak az a baj, hogy az nem lenne igaz…
Mert ha bármelyik is az lenne a fent említettek közül, akkor nem azzal a 6 emberrel ültem volna fent.
Az ex hatos meg a legnépszerűtlenebb srác az osztályban.
Sorsszerűség is lehetett volna akár…
Ezzel azonban sikerült elérni, hogy
1. Újra szóba állunk egymással. Legyünk barátok vagy ellenségek, mindig ugyanoda fogunk tartozni. Nem véletlenül voltunk egyszer annyira jóban. Történt egy és más, lehet volt, amit rosszul tettem és a viselkedésem sem volt mindig példaértékű, de mondtam már, hogy részemről vége az ellenséges hangulatnak. A golyózápor elállt.
2. Megveheti a jegyem a drága felelős a következő alkalomra a saját pénzéből. Bár ha jól számoltunk 2000 valamennyi Forint így is maradt nála, hiszen a mi jegyünk csak 900 Ft volt, a befizetett 1230 Ft ellenében. Elmenni úgyse fogok.
3. Egyszer váratlanul úgy belecsimpaszkodunk páran a hajába egyiknek, másiknak, hogy öröm lesz nézni.
Különben én nem röhögnék és gúnyolódnék másokon, miközben olyan h*lye vagyok, hogy azt hirdetni kellene vagy, hogy annyian mentek már át rajtam, mindenirányban, mint a zebrán szokás…
Az ofő mellett ártatlan pofát vágni lehet, csak azon meg én nevetek nagyon.
Felülemelkedtem és nem szóltam hozzá egyikhez sem…
A daltól egy időben felállt a szőr a hátamon. De amióta tudom, miről szól teljesen belezúgtam.
A klipet pedig szeretem, mert megtévesztő, mert szexi, mert szép…
*sóhaj*
Szeretettel mindenkinek, aki ugyanazt érzi, mint én.
,,That's how much I love you
That's how much I need you
And I can't stand ya
Most everything you do make me wanna smile
Can I not like it for a while?"
Most itt ülök fenn, nem gondolkodom, nincs helyem
a felhőkön, de minden az enyém ezen a háztömbön, percek
múlva szebb lesz, ha ellököm a testem vagy a tiéd
Ezt nem teszem én meg akárkiért, inkább téged mint engem
Nekem van még bőven tervem, ezer a fejemben
Te béna vagy és tehetetlen
fukar vagy és telhetetlen
Makacs és kezelhetetlen, takarodj már innen
Vagy maradj itt és vidd a szívem el
de ne hidd azt, hogy az majd érdekel
hogy félnem kell a sorstól, lehet engem is bekóstol
Eddig itt voltál, de most hol
Régen más voltam, az ostor
ami csattog, kicsit változtatott
kattog a fejem, másik változatot
kaptam, mint amit elképzeltem
alternatív jelen, csak a gonosz
győzhet, irigyelem
miért ne álljak mellé, talán több jut
miért ne menjek arra, ha az jobb út
ami rossz, a rövid járható, mér válasszam a hosszút
felbosszant, hogy minden olyan pillanatnyi
de érted nem repülnék vissza már, én nem fogok megállni
visz az őrület, dehogy visz, csak te hiszed
hisz neked kell majd a boldog vég
neked a mozi kell, idill, a békesség
neked az kell, hogy megmondjam, mi is a dolgod
hogy követhess, naívan bedőlhess, szeress
azér' mi nem vagyok, mi vagyunk az égen
a fekete csillagok, itt lakom, itt vagyok
itthagyok belőled egy darabot a múltnak
majd holnapra megoldjuk, nincsen válság
hazudok, hazudtam, nincs is valóság
csak én vagyok, mindent nagyon bánok
bocsáss meg kérlek, többet nem hazudok
csak most még ezt az egyet,
és ha majd ezt is újra bevetted
uralkodni fogok feletted, rajtad
uralkodni, mert szeretted, akartad
imádkozz értem, imádkozz hozzám
én vagyok az isten aki átkúr
a biblia a törvény, jól megírta ezt
elnök Úr, jó a csapda, számíthat még
pár szavazatra
de hol van az a kibaszott alma
itt minden kígyónak van lába
mellettem alszanak egy cellában
a bűnökkel, miket beláttam
a szerelmekkel, miket sorba letagadtam
a sorokkal, amiket inkább kihúztam
a méreggel, amivel együtt fogok égni
talán nem is tudtam élni...
talán nem is tudtam élni...
Megkezdődött a rettegett hónap, ami eddig nem nagyon cáfolt rá önmagára.
Sajnos.
Az elseje borzalom volt, onnantól már tényleg csak a feljebb létezett.
Péntekre aztán egészen megbékéltem a dolgokkal.
Történt 3 nap alatt annyi minden… félév alatt nem volt ennyi ,,mozgás” az én kis unalmas életemben.
Még mindig az vagyok, aki voltam… lehet, hogy átformáltak az évek, de attól még ugyanaz maradtam, mint aki pár évvel ezelőtt nekiindult az általa akkor a nagyok világának hitt ismeretlennek valami jobb, szórakoztatóbb és állandóbb reményében.
Nincs már értelme önérzeteskedni, sértődötten bámulni, elfordulni…
Túl vagyok a sértődöttségemen. Ennyi idő kellett hozzá. De jobb később, mint soha.
Nem vagyok rossz.
Igaz, ha akarok, akkor nagyon tudok utálni, nagyon haragtartó tudok lenni…
De olyan embereket nem tudnék, ha akarnék sem gyűlölni, akiket valamikor, valamiért szerettem.
Ez van.
De evezzünk is át más vizekre.
Valamelyik nap mikor jöttünk haza a suliból Dojkával, a megállóban éppen nagyban bámultam ki az ablakon, mikor egy pedofil állat rám mosolygott és kedveskedve oldalra hajtotta a fejét.
Én annyira megbotránkoztam, hogy percekig csak hápogtam, míg Dojka szakadt a röhögéstől…
Miért van az, hogy engem mindig az ilyenek találnak meg?
Volt már a 2 plázás-mutogatós, a sarus, a dörgölőzős és most ez a pedo.
Szép-szép.
XD
Szerdán a Lotte után annyira rám jött az álomkór… ez pedig nem éppen szerencsés, ha az embernek 20 oldalnyi közgázt kell még belevernie a fejébe.
1 órán keresztül sikerült nagyjából a háromnegyedét bemagolni, utána szépen bebújtam a paplanok és pokrócok alá, néztem egy kicsit a TV-t és aludtam. Olyan hamar és ami még ennél is lényegesebb, olyan jót, mint már régen nem.
A csütörtök és a péntek egész jól telt.
Nem voltak különösebb alázások, a jó hangulat azonban adott volt. Mondjuk, németen az mindig megvan.
Ismét valamin röhögő görcsöt kaptunk zsúval, de arra már nem igazán emlékszem min is.
Jövő héten dogázunk megint… utoljára kaptam egy 4-est, ami szerintem hatalmas teljesítmény, főleg, ha figyelembe vesszük azt is, hogy nem is tudtam, hogy dogát írunk.
Lehet tanulok rá. Végülis a dupla közgáz elmarad *hullám* így időm is lesz rá.
Majd meglátjuk, mennyire leszek fáradt.
A péntek a nagy eszmefuttatásaink miatt maradt emlékezetes.
Olyan régen beszélgettünk már viszonylag komoly dolgokról, viszonylag komolyan.
Mondjuk Nikivel még nem nagyon volt rá alkalmunk, de zsúval is hanyagoltuk már egy ideje. Pedig jó dolog néha az élet nagy dolgait fejtegetni.
Az pedig még jobb, hogy ugyanúgy látunk dolgokat… És ez nem az a helyzet, amikor azért értenek veled egyet mások, mert nekik nincsen egyéni véleményük, semmilyen nézetük a világról, csak bólogatnak és igenlenek.
Vagy történteket találnak ki, amikkel túl akarják, szárnyalni a tiedet vagy csak egyszerűen feltűnési viszketegségükben nem tudnak 10 percig k*ssban maradni.
Vaaaaagy, elmondják ugyanazt, mint te csak megváltoztatnak 3 szót, szintén a fent már említett okokból.
Khm.
Az az igazán bensőséges és jó baráti kapcsolat, amiben már nem létezik kínos csönd. Mikor már nem zavaros a hallgatás.
Szintén pénteken írtunk egy tök jó sztorit irodalom órán. Na jó, az túlzás, hogy írtunk. Megadtam az alap ötletet, a kávéfüggő detektívvel és a bűn sztorival, utána pedig jókat röhögtem az agymenéseken. Vicces volt. A végeredmény még inkább.
A napokban sikerült elkapnom valamiféle nyavalyát. Eleinte csak azt hittem megerőltettem a hangszálaimat.
Beéneklés nélkül végigénekelni 2 órát az nem éppen nagy fless.
Utána kezdett el fájni a torkom is. De másnapra már köhögtem és a nátha egyéb tüneteit produkáltam, így nyilvánvalóvá vált a helyzet. :/
Alig jelentették be, hogy járvány van, én máris sikeresen elkaptam. Jellemző. Ennek hála napok óta hallgatom, hogy mindig mindent elkapok, a C-vitamin raktáram egy nagy 0 és, hogy ha már sikeresen lebetegedtem, akkor vegyek már be valami gyógyszert
Egy okéval mindig letudom a dolgot. Nem fogom magam ilyen gyógyszerekkel is mérgezni, amíg nem muszáj.
És akkor ezennel el is érkeztünk a bejegyzés végére.
Szerettem volna klipet rakni ide vagy a csütörtökön oly sok mindenkinek elmondott bölcs mondatomat ide firkantani, de azok majd kapnak külön post-ot.
(néha a blog csak regisztrációval érhető el, személyes, jellembeli problémák miatt... ha olykor nem bírod ki nélkülem regisztrálj, ha annyira azért mégsem érdekellek, akkor várj 1-2 hetet, míg minden visszaáll a régi kerékvágásba...)
Kedvenc Idézetem
,,I'm not going to change the way I look or the way I feel to conform to anything. I've always been a freak. So I've been a freak all my life and I have to live with that, you know. I'm one of those people."